A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - Dömötör János előadása a Mainzi Magyar Kultúrkörben Lejegyezte: KORODY-PAKU ISTVÁN
DÖMÖTÖR JÁNOS ELŐADÁSA A MAINZI MAGYAR KULTÚRKÖRBEN Lejegyezte: KORODY-PAKUISTVÁN A Mainzi Magyar Kultúrkör két vezetőjének egyike Vásárhelyről elszármazott orvos, dr. Szappanos László. Az ő meghívásának köszönhetően az akkor 85 éves Dömötör János elvállalta, hogy a Kör egyik rendezvényén előadást tart a vásárhelyi művészetről. Návay Sándor szobrászművészünk gondoskodott arról, hogy János bátyánkat autóval oda- s visszaszállítsa a Hódmezővásárhely-Darmstadt útvonalon. Azért Darmstadt, mert László barátunk vendégeként itt volt János bátyánk szállása. Darmstadt és Mainz között a távolság viszont csekély, ezért ez már nem jelentett további közlekedési nehézséget. 2007. május 20-án délután 4 órakor gyűltünk össze a fent említett helyen, hogy meghallgassuk a diavetítéssel illusztrált műsort. A „mozi” a következő alkotók müveinek bemutatásából állt, szobrászok: Kallós Ede, Medgyessy Ferenc, Somogyi József, Fekete János, Samu Katalin, Tóth Valéria és Návay Sándor; festők: Tornyai János, Endre Béla, Kohán György, Almási Gyula Béla, Kovács Mári, Kurucz D. István, Novotny Emil Róbert, Kajári Gyula, Németh József, Szalay Ferenc, Flézső Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József, Patai László, Erdős Péter, Zoltánffy István, Fülöp Erzsébet, Vecsésy Sándor, Csikós András és Kéri László. János bátyám engedélyét kérve és kapva magnetofonszalagra rögzítettem az előadást. Itt annak szerkesztett átiratát adom most közre, rá emlékezve. VÁSÁRHELYI MŰVÉSZET A társadalomban az ismerkedés a névvel kezdődik. Próbáljuk ezt meg Hódmezővásárhellyel is! Nagyon egyszerű: az összetett névben hátulról menjünk előre, az egyszerűbbel kezdve haladjunk a nehezebb felé! Vásárhely, egyszerű piac, ahol a termékek gazdát cserélnek. Mező: az Alföld végig mező, városunk az Alföldön fekszik, annak délkeleti részén, a szerbromán határ csücskéhez közel. Hód: itt már problémák vannak. Amikor én x évvel ezelőtt az elemi iskolába jártam, akkor a vélemény az volt, hogy a hód az állat hód nevének átvételéből adódik. Ezt azonban sem régészeti lelet (hogy itt több hód lett volna), sem pedig levéltári kutatás nem igazolta. Nos, akkor jött a következő variáció: mivel félhold alakú tó volt a város alatt, hold alakú tó, innen származik - hangazonosulás révén - a hód. Vannak a városnak a 16. és 17. századból származó pecsétjei, ahol a város Hold-Mező-Vásárhely alakban fordul elő. Legutóbb aztán jöttek a történészek és megállapították, hogy igazából az Árpád-korban az volt az általános szokás, hogy a hübérür, vagy a földesúr, aki a megfelelő települést birtokolta, annak neve adta a település nevét is. Egy közép221
