A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
VÉLEMÉNY- VITA - HARMAT PÉTER: Mégis a Bakay-kút az első
HARMAT PETER MÉGIS A BAKAY-KÚT AZ ELSŐ (Válasz a Szeremlci Társaság 2006. évi évkönyvében, Sulyok Dávid tollából megjelent Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön? c. geológiai tanulmányra) A Hódmezővásárhelyre látogatók és a helybéli lakosok továbbra is elsőnek tekinthetik a város főterén, a piactéren 1878. október 17-én megkezdett, és Zsigmondy Béla által 1880. június 28-án ünnepélyes keretek között a város lakosságának átadott Bakay-kutat. Halaváts Gyula geológus A Hód-Mező-vásárhelyi két artézi kút című, 1889- ben készült tanulmányában ezt írja: „Hód-Mező-vásárhely lévén ugyanis az első, mely a modern haladást felhasználta közegészségügye megjavítására, s az Alföld nyilvános használatra szánt artézi kútjainak terén úttörő és jó példával járt Szentes, Szeged stb. előtt”. A felszín alatti vizekkel, így az artézi vízzel is akkor kezdett foglalkozni a Földtani Intézet „hivatalból”, amikor a földművelésügyi miniszter 1892-ben kiadta körrendeletét, amelyben felajánlja az artézi kutat fúrni szándékozóknak az intézeti geológusok véleményét. A rendelettel egyidejűleg osztálygeológusi állást szervez Böckh János igazgató, s azzal Szontagh Tamást bízza meg. Az új feladatból jelentős részt vállal Halaváts Gyula is, s eközben döbbent rá, hogy munkáját csak akkor tudja jól elvégezni, ha a már elkészült kutakról összegyűjti a műszaki és földtani adatokat. A gyűjtőmunkához egy „Kérdő ív”-et szerkesztett, és azt elsősorban az alföldi megyék alispánjaihoz küldte meg azzal a kéréssel, hogy kitöltés után juttassák neki vissza. Amikor az Intézet úgy döntött, hogy az 1896. évi ezredéves kiállításon bemutatja az artézi kutakkal kapcsolatos tevékenységét, akkor Halaváts Gyula saját gyűjtését kiegészítette a hivatalosan bekért adatokkal. Úgy emlékszik vissza adatgyűjtő munkájának kezdetére, hogy az Zsigmondy Vilmos 1885. évi földtani intézeti látogatásával kapcsolatos. Ekkor a szentesi artézi kút legmélyebb rétegeiből magával hozott anyagnak őslénytani feldolgozására kapott megbízást Böckh János igazgatótól. Jól tudta, hogy összeállítása nem teljes, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utókor számára mindenképpen meg kell menteni ezeket az adatokat, mert később lehetetlen lesz beszerezni. Valóban nem sikerült teljessé tenni müvét, mert hiányzik belőle pl. az 1825-ben létesült ugodi, és az ezt követő székesfehérvári két artézi kút. Az így elkészült kataszter A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységük, vizök bőségének és hőfokának ismertetése címmel jelent meg az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmából. A katasztert 1896. április 25-én zárta le. 191
