A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
VÉLEMÉNY- VITA - HARMAT PÉTER: Mégis a Bakay-kút az első
Tehát Halaváts Gyula pontosan ismerte az Alföld artézi kútjainak fúrási sorrendjét. Én nem vagyok geológus és elfogadom, hogy Budapest egy része geológiai értelemben az Alföld része. Azt azonban tudni kell, hogy Buda és Pest egyesítésének javaslatát az 1872. évi XXXVI. te. alapján 1872. december 22-én írta alá Ferenc József, és aznap hatályba is lépett, ekkor „született meg” Budapest. Ebből következik, hogy az 1831-33-ban fúrt Alkotás utcai artézi kút Budán található, amely már nem valószínű, hogy az Alföld része. Az artézi kutak fúrásának történetében 1866. június 12-én, a harkányi kút fúrásával új fejezet nyílik. A Zsigmondyak története ezzel kezdődik. Az 1878-79- ben készített püspökladányi kutat megelőzte még a kávai és a herceghalmi fúrás is. A püspökladányi kút sem közcélokat szolgált, hanem a Tiszavidéki Vaspálya Társaság megrendelésére készült. Zsigmondy Vilmos valóban kidolgozott a városligeti fúrásra vonatkozó elképzelést, de nem az 1870-es években. Már 1866. december 12-én, a Földtani Intézet szakülésén Buda és Pest földtani viszonyairól értekezett és kifejtette, hogy a Városligetben hévforrás nyitható. 1870-ben már folytak a fúrási munkák, mivel azokat 1868. november 15-én kezdték meg. Valóban közel 10 évre volt szükség a tervezett 1-2 esztendő helyett a fúrás befejezéséhez. Ennek fő oka volt, hogy Zsigmondy a Margit-szigeten lemélyített fúrásadatai alapján ncnr vette számításba a közel 400 m vastagságú kiscelli agyagot. A fúrási munkákat nem 1876-ban, hanem 1872-ben adta át, a világhírű zürichi Eidgenössische Polytechnikumból 1870-ben hazatért unokaöccsével, Zsigmondy Bélával, amikor beépítették a VI. béléscsőrakatot 230,06 m-ben. Ezek után a fiatal mérnök, akiből utóbb kitűnő fúrómérnök lett, vezette és irányította a fúrási munkákat. A pontosítás után térjünk vissza a Bakay-kúthoz! A kút történetét részleteiben nem érdemes taglalni, hiszen az már több kiadványban is megtalálható. Végül is a Kossuth téri 80 lakásos bérház építési munkái, valamint a Szántó Kovács János-emlékmű környezetének rendezése során, valamikor az 1960-as évek elején bontották el az egyre elhagyatottabb látványt nyújtó díszmedencét. 1978 augusztusában találtam rá az Epreskertben, összetört állapotban. Daruskocsival szállítottuk be a Vízmű udvarába, ahol mozaikszerüen raktuk össze a korabeli fényképek alapján, és 1979-ben szállítottuk a felállítás helyszínére. Többszöri levélváltás után derült ki, hogy a városrendezési terv nem teszi lehetővé a díszmedence eredeti helyére történő visszaállítását. A református Otemplom melletti épület udvarában, a magtár mellett, a Szőnyi és Oldalkosár utcák sarkán kapott helyet, mivel a távlati tervekben ezt a telket közterületként képzelték el. A centenárium alkalmából 1980. november 14-én Hódmezővásárhely vezetése, valamint a Hidrológiai Társaság Történeti Bizottsága és a Társaság Szentesi Csoportja országos ankétot rendezett Az artézi víz szerepe a Dél-Alföld vízellátásában. 100 éves az első artézi kút Hódmezővásárhelyen címmel a városháza tanácstermében. Az ünnepi ülés után Kiss Kovács Gyula szobrászművész Oroszlános kút c. alkotását adták át a Lenin utcán, a katolikus templommal szemben, a régi szolgáltatóház előtt. A Bakay-kút díszmedencéjének átadása ezután követ- 192
