A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1957-1962 között
nagy erőgépek (szántótraktor, kombájn) kivételével mindenféle gépet vásárolhassanak. Nagyobb súlyt helyez a koncepció az alacsonyabb típusú szövetkezetek szervezésére. A gépállomások rendszerét a koncepció fenntartotta. Külön politikai bizottsági határozat született a gyenge szövetkezetek megszilárdításáról, támogatásáról, ami mutatta, hogy továbbra is politikai szempontok határozzák meg a szövetkezeti politikát. A KGST-állásfoglalás radikálisan megváltoztatta az agrárpolitikát Magyar- országon is. Az előző két év során, a begyűjtési rendszer megszüntetése után az állam az agrárolló kinyitásával és az adóteher megnövelésével fölözte le a mezőgazdaságot, a paraszti jövedelmeket. Az állam felvásárlási monopóliuma a főbb termények esetében fokozta ennek hatékonyságát. A szövetkezetek jelentős része megszűnt vagy összezsugorodott. 1956. június és 1958. június között 364 ezer parasztgazdaság kezdte újra a munkát, mintegy 1,3 millió kát. holdon. A szövetkezetek termelése másodlagos jelentőségűvé zsugorodott (kb. a bruttó termelési érték 20%-át tette ki). A magángazdaságok tulajdonosainak jövedelmei jelentősen meghaladták a szövetkezetekben maradt parasztokét, annak ellenére, hogy a szövetkezetekben dolgozók jövedelmét az állam nagymértékben támogatta. Az agrárpolitika ekkor azt vallotta, hogy a szövetkezetek kiterjesztése nem időszerű, évtizedek alatt sikerülhet csak a mező- gazdaság átalakítása. Ebben hozott gyökeres változást a KGST-határozat. A magyar agrárpolitika ugyan nem erőltette a - kínai mintájú - „nagy ugrást”, de ha nem is ugrásszerű, mégis gyors átalakulást kívántak megvalósítani. A környező európai szocialista országok mintájára (ezek 1958 vége és 1962 eleje között fejezték be a mezőgazdaság átalakítását) nálunk is párthatározat született 1958 decemberében a szövetkezetesítésről. A határozat értelmében az átalakítást a mezőgazdasági termelés egyidejű növelésével kellett megoldani. A mezőgazdaság kollektivizálása A parasztság viszonylag könnyen belenyugodott a megváltoztathatatlanba. A szövetkezetek szervezése során a nyomás, ráhatás minden lehetséges eszközét felhasználták. Erőszakot csak elszórt esetekben alkalmaztak. A KB-határozat teret engedett a helyi szervek önálló kezdeményezésének, a helyi pártszervek spontán törekvéseinek. Ez lényegesen meggyorsította a folyamatot. Emellett jelentős fejlesztéseket helyeztek kilátásba egyes településeknek, ha a parasztok belépnek a szövetkezetbe. Egyidejűleg rendelkezés született tapasztalt pártkáderek falura küldéséről 3 évre (ezek két fizetést élveztek ez idő alatt), akikből tsz-elnökök, párttitkárok, tanácselnökök lettek. A káderküldésnek ezt a kampányát 1959-ben és 1960-ban megismételték. Mindezek eredményeként 1958 vége és 1961 eleje között megtörtént az átalakulás. Három menetben: 1959. január-március között, 1959-60 és 1960—61 telén. A munkacsúcsok idején a szervezés nem folyt. Meggyorsította az eredmé- 164
