A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A házszámozás története Hódmezővásárhelyen

1788. február és március havában a bekövetkezett változásokat még be kellett jelenteni a városházán.8

A házszám - különös tekintettel az újoncállítás érdekeire - lehetővé tette a lakóhelyváltozások követését is. Az itt 1787-ben megejtett „populáris conscriptio”, azaz a népesség összeírása idején büntetés terhe alatt eltiltották az egyik házból egy másikba való költözést, a házas gazdáknak előzetesen meg kellett tudniuk az előző évben náluk összeírt zsellérjük jelenlegi, új zsellérjüknek pedig a korábbi lakóhelyét, hogy azután a városházán azt elő tudják adni az ott megjelent összeírónak. Amennyiben egy gazda a házát eladta, tudnia kellett, hogy azt milyen szám alól való gazda vette meg, de a vevőnek is be kellett mondania, hogy a házat milyen numerus alatt találta az előző évi összeírás.9

A már létező házszámozásra építkezhetett a II. József reformintézkedései közé tartozó, a földadó kivetése érdekében községenként és dűlőnként végrehajtott kataszteri földmérés is. Az adózást új alapokra helyező, azt immár a nemességre is kiterjesztő császári pátenst Vásárhelyen 1786. június 5-én hirdették ki. Júliusban a földmérők megjelentek és kirendelt segéderővel, illetve a gazdák közreműködésével, azok jelenlétében elvégezték a tényleges felmérést. A birtokosok végül 1789 májusában vehették át a városházán a részükre kiállított „individuális arkus”-t, vagyis birtokívüket.10 11 A különböző összeírásoknál a tanács és az uradalom is élt a házszámok nyújtotta előnyökkel, azok megjegyzésére időről-időre fel is hívták a gazdák és cselédjeik figyelmét. Máskor - mondván, „némellyekbcn az együgyüség annyira ellhatározott, hogy az házok numerussát sem ismervék” - hivatalos ügyben, általában összeírásra történő berendeléskor a házszám megtudása végett előre kérték valamely személyes okmány (portio libcllus vagy tabella, taxa vagy ház paléta) felmutatását, ami elejét vehette az esetleg tudatos szabotálásnak is."

Az abszolutisztikus államigazgatása által kiváltott nyílt ellenállás, melyet külpolitikai kudarcai is fokoztak, megrendítették II. József hatalmát. Halálos ágyán, 1790 februárjában, hogy megakadályozza a birodalom széthullását, legendás tollvonásával visszavonta az államszervezetet érintő legtöbb rendelkezését. Erre a sorsra jutott a házszámozást bevezető, jobb sorsra érdemes intézkedése is. Az alkotmányosság helyreállításával újból regnáló Csongrád vármegye rendeletét, miszerint „minden Gazda az Házán lévő Numerussát le törülje”, 1790. április 11-én Vásárhelyen is kihirdették. Június 27-én viszont már azt hagyta meg a gazdáknak az elöljáróság, hogy a házszámot a vármegye ugyan levakarni parancsolta, de mivel a város igazgatására szükséges, azt deszkatáblára

s CSML HL Tan. ir.: Hirdetőkönyv 1785. szept. 25., 1786. febr. 26., márc. 19., máj. 25., 28., 1787. febr. 11., 18., máj. 20., 1788. márc. 16., 30., ápr. 6., 20., 27.

9 Uo. 1787. máj. 20.

10 Uo. 1786. jún. 5., jól. 21., aug. 13., 15., 20., 27., szept. 17., nov. 19., 1787. aug. 5., 19., 1788. febr. 24., 1789. máj. 10., 24.

11 Uo. 1785. szept. 11., 1787. dec. 9., 1788. nov. 30., 1789. máj. 24.