A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
kilépve megalakította a KOE helyi szervezetét, igazolása során azt vallotta, hogy mindezt minden „politikai célzat nélkül”, „pusztán létérdekből” tette. A vásárhelyi Baross helyét ilyen módon átvevő KOE néhány hónapos helyi működésével kapcsolatban ellentmondásos információink vannak. Az igazolási eljárások során az időközben újjáalakult Kereskedelmi Testület panaszt tett Albert Lajos ellen, arra hivatkozva, hogy irányítása alatt a KOE a Baross Szövetségnél is szélsőségesebb elveket vallott. Ezt azonban Teles Adolf (zsidó) kereskedő tanúvallomásában cáfolta, és állította, hogy mindig is „megértő, nemes érzésű” embernek ismerte Albertet, deportálása előtt őt kérte meg, hogy Pesten élő leánygyermekeit a neki átadott pénzből támogassa, Albert pedig ennek a kérésnek „becsületes és hálát érdemlő módon” eleget is tett. Teles szintén úgy tudta, Telek Andor vitatott működése miatt alakítottak a Baross Szövetségen kívül kereskedelmi egyesületet.102 A Baross Szövetség országos szervezetének vitathatatlanul csalódást okozott, hogy a kereskedelmi kormányzat 1944. májusi terve szerint a kötelező tagságú hivatalos kereskedelmi érdekképviseletet nem a szövetségen keresztül kívánta megvalósítani. A nagykanizsai Baross a KOE-t egyenesen „zsidó érdekek palástolására alkotott érdekképviseleti szerv”-nck nevezte és követelte sürgős eltörlését, valamint azt, hogy a fennálló szakmai érdekképviseletek a továbbiakban a Baross Szövetség addigi keretein belül létesüljenek.103 Az egyes településeken, főleg kisebbeken ugyanakkor ebben az időben már a legritkább esetben volt mérvadó, hogy a helyi kereskedelmi érdekképviselet milyen néven létezik, a különböző egyesületek - ha egyáltalán több volt belőlük - tagságainak nagymértékű átfedése miatt. A kereskedelmi szakmai szervezetek körüli anomáliák természetesen nem jelentették akadályát a zsidó üzletek árjásításának. Az akkor még létező Baross Szövetség május 27-én a helyi lapokban értesítette a keresztény kereskedőket, hogy a lezárt zsidó üzlethelyiségek - amelyekben nincs árukészlet, először ugyanis csak a gyorsan romló árukat adták át keresztény kereskedőknek - soron kívül kiigényelhetők.104 Ezekre eleinte volt is kereslet, a Népújság május 31-én arról értesített, hogy a helybeli kereskedők „nap, mint nap érdeklődnek a városházán, hogy van-e már lehetőség arra, hogy egy-egy jobb üzlethelyiséghez hozzájussanak”.105 Az igénylési kedv azonban hamarosan megcsappant, a helyi lakosság, amely korábban a zsidó birtokok,106 később a zsidó lakások107 kiosztásánál többszörös túljelentkezést produkált, a zsidó üzletek árukészleteire már szerényebb érdeklődést mutatott. A városi pénzügyigazgatóság többször is meg102 Uo. 537/1945. Albert Lajos igazolási ügye. 103 NÉMETH-PAKSY 2004. 446-447. 104 NU, 1944. máj. 27. „A Baross Szövetség közlése zsidó üzlethelyiségek igénylésére” 105 Uo. 1944. máj. 31. „A magyar kereskedők kívánságai a zsidó üzletek árukészletével kapcsolatban” l0<’ Ld. MARG1TTAI 2009. Igénylések és várakozások c. fejezet. 107 MA K.Ó-KATONA 1991.41. 109
