A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

hosszabbította az igénylések beadására kitűzött szeptember 21-i határidőt, a Vásárhelyi Reggeli Újság pedig kénytelen volt megállapítani, hogy „nagyon tartózkodóak most az emberek és nem nagyon törik magukat áruk után...”. Ekkor 81 olyan lezárt zsidó bolt volt Vásárhelyen, amelynek árukészletéhez még nem nyúltak hozzá,108 ezeknek csak mintegy felére tettek ajánlatot.

Az említett lap a háborús események hatásának, az üzleti kedv visszaesésének tudta be az érdeklődés hiányát,109 110 111 112 113 nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy mindez egyszerűen sokba került. Az átvett, vagy átvenni szándékozott üzlet, árukészlet stb. ellenértékét - még ha erősen csökkentett összegről is volt szó, de - állni kellett. Ráadásul a rendelkezések értelmében az árukészleteket csak egy az egyben adták át, Klein Miksa bőrkereskedését például 87 ezer pengőre, a Mandl és Patzauer üzletet 55 ezer pengőre becsülték."0 A zsidók gazdasági kikapcsolásával tehát a kormányzatnak számos egyéb probléma mellett szembesülnie kellett a kedvezményezett keresztény gazdasági szereplők tőkehiányával is.1"

Az utilitaristáktól az antiszemitákig: a Baross-tagság árnyalatai

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjában elrendelte a szélsőjobboldali, fasiszta jellegű egyesületek feloszlatását. Ez összesen 25 szervezetet érintett,"2 közöttük szerepelt a Baross Szövetség is. A hódmezővásárhelyi csoport ekkorra lényegében már nem létezett, korábbi tevékenységéért azonban vezetőségét és tagjait igazoló eljárás alá vonták.

A vásárhelyi Baross egy 1943-as nyilvántartásában 497 fő szerepel,"3 ami azt jelenti, hogy az iparjogosultak mintegy ötödét a szervezet hosszabb-rövidebb ideig a tagjai között tudhatta. Zömmel önálló kereskedők és iparosok, de volt köztük több bankigazgató, gyógyszerész, magántisztviselő, ügyvéd, sőt nyugalmazott csendőr tiszthelyettes is.

Az igazolási eljárások anyagából elég világos képet kaphatunk arról, hogy milyen szempontok motiválták azokat, akik beléptek. Kijelenthető - még ha tudjuk is, hogy utólag a többség érthető módon jelentéktelennek igyekezett beállítani a szélsőséges szervezetekben történt szerepvállalását - hogy számottevő részük különösebb ideológiai meggyőződés nélkül, haszonelvü megfontolások miatt lett Baross-tag. Sokan állították, hogy azt remélték, a háborús években így

108 VRÚ, 1944. szept. 22. „Hány zsidóboltra tettek ajánlatot?”

109 Uo. 1944. szept. 23. „Nem minden zsidóboltra tettek ajánlatot”

110 Uo. 1944. szept. 22. „Hány zsidóboltra tettek ajánlatot?”

111 Erről bővebben ld. pl. CSŐSZ László: Őrségváltás? Az 1944-es deportálások közvetlen gazdasági-társadalmi hatásai = Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk. KARSAI László - MOLNÁR Judit. Budapest, 2002. 75-98., ill. KÁDÁR Gábor - VÁGI Zoltán: A „zsidókérdés megoldása” a „termelés szempontjai ellen” = A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk. MOLNÁR Judit. Budapest, 2005. 514—527., 519.

112 ROMS1CS Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. 279.

113 CSML HL Baross ir. A Baross Szövetség tagnévsora.

1 10