A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

retörését reprezentálta” - Endrey az antiszemita mozgalomról szólva kijelentette, hogy „ami most történik, ez a becsületes, jogos önvédelem, a magyar tiszta fajnak köteles védelme. Ennek a mozgalomnak sikerében nemcsak bízni és hinni kell, de azt munkálni minden Baross tagnak kötelessége is”87 Simkó a szervezet

1942. decemberi rendkívüli közgyűlésén büszkén vallotta, hogy „a Baross gondolat szeretetét”, amit évtizedekkel korábban Szegeden tanult, nem csak „megtartotta, sőt, erősítette is lelkében”. Szerinte „a Baross gondolat évezredek óta él a lelkekben, csak nem tudott kifejlődni. Évezredekkel ezelőtt is volt már az a faj, amellyel császárok voltak kénytelenek harcba szállani. Több kevesebb eredménnyel”, és hitet tett amellett, hogy „ez ellen a faj ellen kell nékünk is harcolnunk”.88

Ugyanakkor talán nem meglepő, hogy a közigazgatási hatóságok egyes esetekben a zsidótlanítást még a Baross pártfogolásánál is fontosabb feladatnak tekintették. A szövetség a gazdasági „őrségváltást” célzó intézkedések végrehajtásánál természetesen igyekezett kedvezményezettként elsősorban saját tagságát a hatóságok figyelmébe ajánlani. Amikor például a cukor forgalmazását 1940 nyarán szintén kijelöléshez kötötték,89 a helyi szervezet szorgalmazta az iparhatóságnál, hogy ezt a tagjai közül tegye meg. Az ügyben eljáró tanácsnok viszont ezt nem tartotta igazságosnak és nem fogadta el, mert hiszen - mint rámutatott - Elódmezővásárhelyen 196 egyénnek volt fűszer-, vegyes- és élelmiszerkereskedésre jogosító iparigazolványa, ez esetben pedig 40 keresztény kiskereskedőtől megvonnák a cukorárusítási engedélyt, holott a vonatkozó rendelkezések értelmében90 keresztény kereskedőt elutasítani nem lehet, illetve ez esetben indokolni kell. „Erre azonban indok nincs, mert azt indokul felhozni, hogy [...] nem tagja a Baross Szövetségnek, nem lehet”. Mivel tehát a tanácsnok ily módon ragaszkodott az esélyegyenlőséghez, minden fűszer-, vegyes- és élelmiszerkereskedő kapott kijelölést - természetesen minden olyan, aki a zsidónak nem tekinthető iparjogosultak névjegyzékében szerepelt.91

A Baross Szövetség a német megszállás után

1944-ben, a német megszállás után a magyar közigazgatás alkalmazottaira hárult a zsidóság totális gazdasági kifosztásának megszervezése. Ebben, számos radikális társadalmi szervezet, gazdasági tömörülés, vagyonéhes egyén kö- zött/mellett támogatókra találtak a Baross Szövetség helyi szervezeteiben is. A kormány április 20-án elrendelte a zsidó kereskedők árukészleteinek és üzleti berendezéseinek zár alá vételét,92 és számos településen a helyi Baross87 Uo. 194!. máj. 29. „A keresztény fajvédelem tör előre a Baross Szövetség térhódításában”

88 Uo. 1942. dec. 15. „Telek Andor a Baross Szövetség elnöke”

811 Az 59.000/1940. KK.M. sz. rendelet értelmében.

90 A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter 60204/1.b. 1940. sz. bizalmas rendelkezésére utalt.

91 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Ein. ir. 268/1940.-4062/1940. ein. sz.

92 Az 50.500/1944. KKM. sz. rendelet.

106