A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
csoportok tettek javaslatot arra, hogy a zsidó tulajdonú boltok, üzletek, üzemek közül melyik maradjon meg, mi történjék a megszüntetendőkkel, rájuk bízták az elvett üzletek, ipartelepek, boltok ügyeinek, árukészleteinek többségét.93 A nagykanizsai szervezet például Teleki Béla főispánhoz írt levelében felajánlotta önzetlen segítését a zsidó üzletek megszüntetéséhez, osztályozásához, árukészleteik elosztásához, mondván, hogy ők már 25 éve harcolnak a zsidómentes gazdasági életért.94 Zalaegerszegen a helyi Baross delegálta saját tagjait azokba a bizottságokba, amelyek a lezárt zsidó üzletek értékesítését szervezték,95 Szegeden az első fokú iparhatóság vezetése alatt álló különbizottságban a helyi kereskedelmi és iparkamara, a Szegedi Ipartestület, a Szegedi Keresztény Egyesület mellett szintén voltak Baross-küldöttek,96 és a Hódmezővásárhelyi Népújság is arról cikkezett, hogy biztosítandó a „gyors és zökkenőmentes átállítást”, valamint, hogy a zsidó árukészletek, üzletek „arra érdemesek” kezébe kerüljenek, a kaposvári Baross intézi azok átvételét.97 Bár a zsidó vagyonok redisztribúciójában a hódmezővásárhelyi Baross Szövetség „önhibáján kívül” végül nem tudott részt venni, a zsidó üzletek felhasználásának előkészítésébe még bekapcsolódott. Az üzletek zárolásával egy időben országszerte megkezdődött az azok átvételére számításba jöhető keresztény vállalatok üzleti kapacitásának számbavétele. A kereskedőknek jelentést kellett készíteniük cégük tőkéjéről, üzlethelyiségének méretéről, felszereltségéről és 1943. évi bruttó forgalmáról. Ezt a Kereskedők Országos Egyesülete (KOE), illetve a Nagykereskedők Országos Egyesülete (NOÉ) budapesti központjába küldték, ugyanakkor egy másolati példányt a helyi Baross-szervezetnek is a rendelkezésére kellett bocsátaniuk.98 Néhány nappal korábban, a vásárhelyi Baross ülésén az elnök ismertette a kereskedelem zsidótlanításával kapcsolatban várható intézkedéseket, a keresztény kereskedelemre háruló feladatokat, és fokozott helytállásra szólította fel a kereskedőket.99 A helyi szervezet és szerepvállalása a zsidó vagyonok árjásításában azonban - legalábbis addigi formájában - rövidesen megszűnt, az elnök körül kialakuló polémiák, valamint a lemondását követő zavarok miatt. Telek Andor textilkeres93 UNGVÁRY Krisztián: „Nagy jelentőségű szociálpolitikai akció” - adalékok a zsidó vagyon begyűjtéséhez és elosztásához Magyarországon 1944-ben = A Budapesti 1956-os Intézet Évkönyve X. - 2002. Budapest, 2002. (A továbbiakban: UNGVÁRY 2002.) 287-321. 94 NÉMETH-PAKSY 2004. 53. 95 Uo. 499-500. A Zala megyei Baross-szervezetek különösen aktívnak bizonyultak ilyen tekintetben: a keszthelyi csoport 1944 áprilisában még bizalmatlansági indítványt is tett a község vezetőjegyzője, a község adóhivatalát vezető jegyző és a járási főszolgabíró ellen, amikor úgy értesült - egyébként tévesen hogy azok úgy jelölték ki a zsidó üzletek vállalatvezetőit, illetve jövőbeli tulajdonosait, hogy azok között egyetlen Baross-tag sincs. (Dokumentumok, Zala 24-27.) 96 UNGVÁRY 2002. 97 Népújság (a továbbiakban: NÚ), 1944. ápr. 20. „Kaposváron megkezdték a zsidó üzletek átvételét” 9t! VRÚ, 1944. ápr. 22. „Felhívás a kereskedőkhöz!” 99 NÚ, 1944. ápr. 18. „Az eljövendő idők fokozottabb helytállására hívta fel a kereskedőket Telek Andor a Barossban” 107
