A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A Nagytakarék bérháza - Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3.
e bérház „városunk egyik legszebb, s minden tekintetben modem építkezése fog lenni”.28 Fári Antal vezérigazgató - a február 19-én beérkezett - levelében megküldte a tanácsnak az elkészült tervrajzokat (2-szer 9 darabban), kérte a testülettől az 1894. július 11-e óta függőben álló (második) építkezési tárgyalás megtartását, és - a tervek alapján - az építési engedély mihamarabbi megadását. Megjegyezte továbbá, hogy a törvényhatósági bizottság által meghatározott közterületi vételárat (214 forintot) „azonnal lefizetni készek vagyunk”.29 A második helyszíni tárgyalást február 20-án tartották meg, amikor is a városi mérnök, Kis János tanácsnok és Czukor fogalmazó, a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár képviseletében Fári Antal vezérigazgató, özv. Papy Józsefhé érdekelt szomszéd megbízásában Papy József, továbbá Gullay Mihály jelent meg. A tervrajzok bemutatása után özv. Papy Józsefhé képviseletében Papy József és Gullay Mihály érdekelt szomszédok kijelentették, hogy a tervek szerinti „építkezés ellen semmi kifogásuk nincs”. A Konstantin testvérek véleményét nem lehetett megtudakolni, mivel részükről - bár meghívták őket - „senki sem jelent meg”.30 A 26-ai tanácsülésen - tekintettel arra, hogy 24-én kifizették a 214 forintos vételárat - engedélyezték, hogy a takarékpénztár az Andrássy utca szabályozási vonalán, homlokzattal az utcára, „egyik szárnyával Konstantin testvérekkel közös mesgyéjére, másik szárnyával pedig özv. Papy Józsefhével közös mesgyéjére [...] mészhabarcsba rakott tégla falakkal, cserép tetővel, Konstantin testvérek és özv. Papy Józsefhé telkeik felől, lapjára rakott tégla tűzfallal egy emeletes épületet építhessen”. Továbbá ,háttal Gullay Mihály telkére, egyik végével a Konstantin testvérek telkére [...] tégla falakkal, cserép tetővel” egy melléképület felhúzása is megengedtetett.31 A városi mérnök által vezetett építkezési küldöttség 21-én kelt vélemény es jelentéséből eredően, „szépészeti tekintetekből” a tanács megengedte a főépület kapujánál, kétoldalt 0,4 méternyire előreugró „szökellék” (féloszlop lábazat) alkalmazását. Ezt azzal a határozott kijelentéssel tette meg, miszerint „a szökellék által elfoglalt terület a város tulajdona marad”, s a Nagytakarék „a város tulajdonjogának elismeréséül” évenként 1 korona díjat tartozik az önkormányzatnak fizetni. Az építési szabályrendelet 22. § (2) bekezdése értelmében nem engedélyezték azonban az utcai homlokzat „egész hosszában tervezett, párkány szerű”, egyfokú utcai lépcső kivitelezését, habár ez a „szökelléknél” beljebb esett. A tanács kimondta, hogy e lépcső „elhagyandó, s a boltok bejáratához alkalmazandó lépcsők [...] akként építendők, hogy azok a ház utcai határvonalán 28 W, 1896. febr. 20. A takarékpénztár építkezése.-, Vö. HMV, 1896. febr. 20. A hmvásárhelyi első takarékpénztár... 29 CSML HL Tan. ir. II. 1777/1903 - 2249/1896. 30 Uo. 31 Uo. 58
