A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Az üvegműves

állt.9 Az ő családjába nősült be Reisz Dezső üveg- és porcelánkereskedő, aki apósa halála után átvette az ipart. Előbb a Mária Valéria utca 7. szám alatt folytatta tevékenységét egy-egy segéddel, majd az Andrássy utcai Beretzk-palotába költöztette üzletét és műhelyét.10 11

A másik ismert vásárhelyi üvegkereskedő és üvegező műhely Wolf Móric tulajdonában volt, kezdetben az Andrássy úton, majd az 1920-as évek után a Szegedi utca 16. szám alá költözött az ott felépült villájába. Testvérének, Wolf Lászlónak csak üveg- és porcelánkereskedése működött a Szentesi utca 1. szám alatt. Szintén vásárhelyi üvegkereskedő volt az Oblath család, az Andrássy utca 9. szám alatt volt üzlete és üvegező műhelye 1876 óta.11 Az 1800-as évek végén a két család házasság révén egyesítette a két céget, és továbbra is használati és díszüvegek kereskedésével és üvegezéssel foglalkoztak. A cég által forgalmazott üveg- és porcelánáruk, amelyek a cég emblémáját viselik, mind a mai napig fellelhetők a vásárhelyi családoknál. A műhely két-három segéddel és egy-egy inassal dolgozott.12

Schilling er Eszter üvegkereskedése és üvegező műhelye 1881-től a Fő utcán, Ember István házában működött. Megemlíthetők még: az 1884-től rövid ideig működő Donáth Fülöp, a szintén ettől az évtől dolgozó Bárdi Ferenc, majd az 1923-tól Vásárhelyen dolgozó Molnár Sándor. 1934-től rövid ideig működött Kárpáti Lipót aranyozó és képkeretező, aki üvegezéssel is foglalkozott. 1940-es években még három üvegesről tudunk: Csende Imre, Csinos István és Kruzslich István.

Használati és díszüvegeket több belvárosi ún. „díszmű áru” üzlet forgalmazott. A város nagyobb üzletportáljait, kávéházak ablakait, ajtóit, a bankok és a polgárházak díszüvegeit részben nagyobb városokból érkezett, részben helyi üvegesek, üvegművesek készítették. Az 1900-as évektől egyre több helybeli szesz-, bor-, sör- és szikvízvállalkozás működött, akik saját cégük feliratával ellátott üvegekben forgalmazták a különböző italokat. Az öntött, fúvott palackok üveggyárakban, a homokfúvott vagy festett üvegek helyben készültek.

A második világháború után a kisipart egyre jobban háttérbe szorítja a nagyipar, a legtöbb helyi üveges feladja önállóságát és üvegező, illetve építőipari ktsz-ekbe kényszerül. Az 1970-es, 1980-as évektől a kereskedelem elárasztja a piacot kész, üvegezett képkeretekkel, tükrökkel, majd egyre több üvegezett ajtó és ablak kerül a kereskedelembe. A minőségi üvegtermékek vonatkozásában megmarad az igény, amelyet a szocialista hiánygazdaság nem tud kielégíteni. Melegen formázott (öntött, húzott, fúvott stb.) üvegtárgyak helyben nem készül9 FEJERVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 455.

10 Uo. 454.

11 CSML HL Iparlajstrom, vegyes iparok.

12 FEJERVÁRY i. m. 688.

43