A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
erővel, melyre az itt élő emberek közül kevesen emlékeznek. Az orkán, amely a 90 km-es sebességet is elérte, már a jégverést megelőzően fákat tört ketté, épületeket rongált meg, nagy területen szétszórta az összerakott kereszteket. Kilenc óráig tombolt, majd megcsöndesedve tovább ment Kopáncs, Répáshát, Szikáncs, Gorzsa, Külsőerzsébet, Csókás, Batida, Pecércés, Kardoskút és Pusztaközpont irányába. 50 ezer kát. holdon pusztított a vihar, amiből 30 ezer holdon 100%-os volt a kár. 100 ezer q kukorica termése ment tönkre, a kár elérte a 25 millió forintot. A jégverés után valósággal jégpáncél borította a sík területeket, és hosszú órákon át a földeken vastagon állt ajég. Július 28-án kora délután hatalmas záporral jég is esett. A város belterületén nem volt egy szem se, annál inkább volt a külterületen. A mágocsoldali olvasókör és a határ között, a Júlia-fürdő felé másfél km szélességben, 8 km hosszúságban galambtojás nagyságú jég verte el a kukoricát és a veteményeket. Augusztus 6-án Ny felől súlyos, fekete felhők tomyosodtak, a vihar azonban a város határába csöppnyi esővé szelídült. Október. Naptár szerint már tényleges ősz van, de a valóságban csak most érkezett meg. Az idén a nyár szokatlan és hosszú volt. Szokatlan azért, mert nem járt esővel, hosszú pedig azért, mert a forróság október 13-án szűnt meg. 1948. január 9-én éjszaka esni kezdett, s mindenki azt hitte, sose lesz vége az esőnek. Utoljára tavaly júliusban hullott ilyen nagymennyiségű csapadék. Január 13-án a déli órákban 10-12 fok meleget mutatott a hőmérő. Négy nappal előtte -10 fok volt. Ilyen szokatlan hőhullám 1947 decemberében volt. A mostani meleget kiadós, országos esők előzték meg. Ezeket az óceánok felől beáramló tropikus levegő okozza, mely feltartóztatja a sarkvidéki hideget. Ez a sarkvidéki hideg levegő kb. az 50-55. szélességi fok körül megrekedt, és ott várja, hogy a meleg levegő áramlása csökkenjen, és betörhessen Európába. A meleg időjárás nem befolyásolja kedvezőtlenül mezőgazdaságunkat. A tavasziak alá ott, ahol nem túlságosan fagyott a fold, javában folyik a mélyszántás. Ez igen szokatlan látvány, mert januárban nem szoktak szántani. Február 20. Az éjszakai fagy nem okozott nagy károkat. Kizárólag csak az utóbbi két hétben elvetett tavaszi vetések károsodtak. Bár nem ette meg a kutya a telet, annyit azonban megevett belőle, hogy már csak rövid hidegre kell számítani. Április 29-én komoly károkat okozott a fagy a gyümölcsösökben. Hajnalban -5 fok volt. Különösen nagy volt a kár a külterületen, ahol 20-25 métert is elért a fagy magassága. A dió, cseresznye, barack és szilva termése lefeketedett a koronáig. Az egyéb konyhakerti növények (bab, borsó stb.) teljesen elfagytak. A városban talajmenti fagy se volt. Június 6-án délig 25 mm eső hullott. Június 9-étől kezdve megszűnt a szárazság. Három nap alatt 39,8 mm csapadék hullott a határban. A már levágásra váró búzatáblák egyes helyeken 100, de általában most már 50-60 kg-mal több termést adnak. Jó a terméskilátás a kapásnövényeknél, erősödött a cukorrépa- és takarmányrépa-termés. Július 7-én reggel 7-kor 14, du. 2-kor 20, este 9-kor 15 fok volt a hőmérséklet Július 17-én a határban felhőszakadás alkalmából 33,5 mm csapadék volt. Július 22-én szintén felhőszakadás volt, mely során Mágocsoldal és Atkasziget jelentős jégkárt szenvedett. 289
