A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák az 1800-as évektől 2006-ig - 1. rész
FRANCISZ TINÉ MOLNÁR ERZSÉBET HÓDMEZŐVÁSÁRHELY BELTERÜLETÉN MŰKÖDŐ ELEMI NÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁK AZ 1800-AS ÉVEKTŐL 2006-IG 1. RÉSZ Szántó Kovács János Általános Iskola Az első külső-tabáni iskoláról Szeremlei Sámuel a következőket írta: egyházunk a múlt század harmincas éveiben ismételten kéri a telket, s azt végre meg is kapja a földes uraságtól, mely annak taksáját és robotját is (1835) csakhamar elengedte. Fiúkat és lányokat oktattak itt elegyesen kezdettől (1836) fogva mindvégig, eleintén egy, később a korszak vége felé két ugyanazon utcasorban eső iskolaházban. A két iskolaház a Hattyas nevű városrészben az elhagyott Lucskos-temető helyén állott a többi ház sorjában, s udvarában a 60-as és 70-es években még imitt-amott régi fejfák állottak, melyek egynémelyikét az utódok még akkor is kegyelettel látogattak. A korszak vége felé épített Pálffy-utcai nagyobb iskolaház a hattyasi iskola (1839) tanulóit is magába fogadván a régi egyébként jó karban lévő tanhelyiségeket a tanítói lakásokkal együtt az egyház eladta.' A városban működő szűk, régi, egészségtelen, túlzsúfolt iskolák miatt elégedetlenkedő tanítótestület és a szülők közösen új, korszerű iskolákat követeltek. így jött létre a Külső-Tabáni Református Népiskola is, amely 1878-ban épült fiú- és lánytanulók részére az egyház költségén az általuk megvásárolt telken, és amelyet kezdetben Kanálisparti Iskolának neveztek. Az iskola keleti része két tanteremmel és egy tanítói lakással a lányoké, a nyugati része szintén két tanteremmel és tanítói lakással a fiútanulóké volt. A leányiskola kijárata a Szék utcára, a fiúiskoláé pedig a Lévai utcára nyílt. A leányokat Szél Bálint, a fiúkat Máry Gyula tanította. Az új iskola építésekor az udvar felöli részen egy kisebb méretű, vörös márványtáblát helyeztek el, melyen megörökítették az iskola építésének idejét, a közreműködők és a tanítók neveit. Az első hivatalos iskolai anyakönyvet csak 1870-ben fektették fel, melyben megfigyelhető az apák foglalkozási megoszlása. Zömmel földművesek voltak, nagyon kevés az iparos mesterséggel rendelkező szülő (tálas, lakatos, kovács, cserepes, molnár, szűcs, takács). Az épület hiányossága, hogy a folyosót kivéve valamennyi helyiség északi fekvésű, a két oldalablak kivételével az összes északra nyílik. Emiatt a tantermek napfényt sohasem kaptak, hidegek, nyirkos levegőjűek, és sötétek voltak.1 2 1884-ben került az iskolához Miklovicz Lajos (1855-1932), akinek konfirmációs könyveit, imakönyvét, földrajzi tankönyveit az ország református iskoláiban használták. Néhány év múlva az iskola igazgatói tisztébe emelték. Itt töltött el 52 esztendőt.3 1 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mezö-Vásárhely története. 5. köt. Hódmezővásárhely, 1913. 166- 167. 2 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Református iskolák igazgatóságának iratai (a továbbiakban: Ref. isk. ir.), 642/1947. 3 Vásárhelyi Friss Újság, 1932. nov. 8. 290
