A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

lenni. A fák és bokrok rügyei erősen duzzadnak. Az őszi vetések olyan stádiumban vannak, mint februárban, a nagy hidegek és havazások után.

Február 12. A gyümölcsfák rügyei úgy megduzzadtak, mint február végén, vagy kedvezőtlen idő esetén március végén.

Február 26. Az esős idő üressé tette a piacot.

Március 7. Esik az eső, esik a búza ára.

Március 17-én reggel váratlanul hidegre fordult az idő. Egész éjjel fújt szerencsére a szél, majd reggel melegíteni kezdett a Nap. A szélnek köszönhetően fagyveszély nem állt be. A mandula bimbóba szökött, de nem nyílt ki. A kajszi védett helyeken kipattant. A cseresznyének sem ártott a hideg. Bírta az őszibarack is.

Április 7-re virradó éjjel a külterületen és a tanyák világában fagyott, de nagy baj nem volt, mert a növények szárazon kapták a dermesztő hideget.

Április 17-én villámlással, esővel, jéggel érkezett a zivatar. Legtöbb jég Porgányon volt. Szerencsére aprószemű volt, sűrű esővel. Oly’ sok esett, hogy még délután is lehetett lapátolni. Kishomokon is esővel jött ajég.

Április 20-án este 6 órától 21-én hajnalig 10 fokot zuhant a hőmérséklet.

Május 1-jén öt óra tájban gyönge szél leiedzett. Esett néhány csöpp eső, de Újváros, Susán irányában keskeny sávon nagy jégeső volt. Csúcs és Rárós is kapott belőle. Verébtojás nagyságú jég esett. Alig két perc alatt fehér lett a föld. Hat óra után az áldást hozó eső is elkezdett esni.

Május 15-én véges-végig a hódmezővásárhelyi határban, annak legnagyobb részén pusztított a zivataros idő és az eső, legtöbb helyen kisebb-nagyobb szemű jéggel. Belső-Ráróson az árpában csinált nagy kárt. Pusztított Ráróson, Pusztán, Fecskésen, Kakasszéken. A mágocsoldali és szentesi határrészen a Derekegyháza 278

felé elinduló fekete felleg megfordult, és visszatért a vásárhelyi határba. Mindenütt szórta az esőt és a jeget. A rárósi úton, a 10 km-es karónál, úgy esett mintha dézsából öntötték volna. Jég is volt. A gorzsai katasztrófát a kanálisi gátőr így mondta el: „Kint álltam az őrház előtt, mikor több felől megdördült az ég. Csúnya, tarajos felhő jött a város felől, a másik pedig Földeák felől. Lázár Lajos birtoka felett csapott össze a két csúnya felleg. Különös morajlás támadt, és esőgőzbe burkolódzott az egész táj. Nem lehetett semmit se látni. Azt hittük, elkövetkezett az istenítélet. Orkánszerű szél fújt, nagyszemű jég és sűrű eső esett. Félóráig tartott. Aztán lassú, csendes eső esett.” A jég elverte Lázár Lajos 78 kh búzáját, 55 kh kukoricáját, 9 kh répáját. 5 kh burgonyáját, 4 kh mákját s többholdas szőlőjét.

Májusban alig volt nap, hogy a határ valamelyik területén zuhancs ne lett volna. Csak a paléi és mártélyi részen nem, ahol pedig már nagyon elkelne az eső.

Június 2. Pünkösd első éjszakáján égi- háború vonult el Hódmezővásárhely felett, és pünkösd másnapján ez megismétlődött heves záporokkal. Minden határrészen nagy bőséggel áztatta a határban a földeket. A sáv egyik széle a Csillag utcánál, a másik széle a katolikus templomnál volt. A jégfelleg magja szinte súrolta a Fekete Sas tetejét.

Június 14-én óriási zúgás támadt, mikor összecsapott a du. 4-5 óra között D és NY felől sebesen, gomolyogva érkező két felhő. Szabályos örvény keletkezett a levegőben, óriási égzengéssel, csattogással, és ekkor megeredt a jég. A sáv másfél km széles volt. Aranyad-dűlőben, a Pusztaközpont és Kardoskút közti területen a galambtojás nagyságú jég nem csak az árpában, búzában, tengeri vetésekben tett kárt, hanem a szabadban lévő baromfiak százait is agyonverte.