A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók
A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a várost körülvevő tanyavilág nagy változáson ment keresztül. Az emberek a tanyákról a környező településekre költöztek, vagy tanyaközpontokba tömörültek. Ilyen tanyaközpont alakult ki Batidán is, ahova 1955 nyarán 47 személy költözött be újonnan épült házaiba. A gyermekek a környező tanyai iskolákat látogatták. A gyorsan fejlődő tanyaközpont lakói azonban gyermekeiket saját iskolába kívánták járatni, ezért kérvénnyel fordultak a Városi Tanács illetékeseihez. Kérésük meghallgatásra talált, és az építkezés 1957-ben el is kezdődött. A kéttantermes iskola típusterv alapján készült. A gyermekek 1958. szeptember 1-jén vették birtokba az új intézményt, amely egy 5064 m1 2-es szép, nagy telekre épült. A 30 növendék két összevont (1-4. alsós és 5-8. felsős) csoportban tanult. Az alsó tagozatot a néhány éves gyakorlattal rendelkező Krecsmán Teréz, a felső tagozatot Rácz József fiatal pályakezdő pedagógus tanította. 1959-ben már 51 tanuló látogatta az iskolát. 1960-ban Rácz Józsefet vezető tanítónak nevezték ki. A Művelődésügyi Minisztérium az 1961-1962-es tanévben új fejlesztésként Továbbképző Iskola beindítását rendelte el. A Mezőgazdasági Továbbképző Iskola célja a 14-16 éves tovább nem tanuló, és nem dolgozó fiatalok iskolai foglalkoztatását szolgálta. Itt is beindították a Továbbképzőt, de ez az iskolatípus sem a városban, sem a tanyavilágban nem bizonyult sikeresnek.1 Az 1960-as évek közepén a tanulólétszám már 90-100 fő között mozgott. Megtörtént a tanulócsoport-bontás, az alsó tagozatban létre hozták az I-HI. és a Ü-IV. osztályokat. A felső tagozat bontását a 201/1965. V. B. határozat segítette, amely a tanyaközponti iskolában szorgalmazta a szakosított oktatás bevezetését. A részbeni szakosítást már megvalósították úgy, hogy egy szakos tanárt helyeztek az iskolába és az V-VHI. osztályt két különálló tanulócsoporttá (V-VI. és Vn-VUt.) alakították. Ez volt az első lépés a szakrendszerű oktatás bevezetése terén.2 A hatékonyabb oktatás érdekében a külterületi iskolákban igyekeztek a délelőtti tanítást bevezetni. Ahol lehetett, a kirendeltség épületét is igénybe vették, ez történt Batidán is.3 Az 1965-1966-os tanévben sikerült megoldani a délelőtti tanítást. Ekkor az alsó tagozat I-HI. osztályát Rácz Józsefié, a Ü-IV. osztályt Erdélyi Gáborné, a felső tagozatot Rácz József tanította. 1968-ban került Batidára Kőszegfalvi Ferenc magyar-történelem szakos tanár (később könyvtáros, helytörténész), aki nyolc évig tanított az iskolában. Elmondása szerint egyszerű, közvetlen, nyílt, nyitott emberek között éltek és dolgoztak. Szerették egymást. A gyermekekkel igyekezett tantárgyait és a könyvet megszerettetni. Rendszeres nyári kirándulásokat szerveztek. Agasvárra és a Mátrába vitték azokat a gyerekeket, akik addig Szegednél messzebb nem jártak. Minden útról hatalmas élménnyel tértek haza. Az alsó tagozaton a Nagy Rébék-házaspár tanított. A férj innen került a Városi Tanácshoz népművelési felügyelőnek. 1971-ben már 5 nevelő dolgozott a jól felszereltnek mondható iskolában, ahol közel tíz évig négy tanulócsoport működött. 50 éve nyitotta meg kapuját a batidai állami általános iskola 1 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára, Hódmezővásárhely Városi Tanács V. B. művelődési szakigazgatási szervének iratai, 15.052-2/1962. 2 Uo. 15.832/1965. 3 Uo. 16.119/1968. 200
