A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók

Az iskolához nem épült szolgálati lakás, ezért a tanító kezdetben a nevelői szobából, valamint a szertárból kialakított lakásban lakott. Később az Iskola u. 3-5. sz. alatt egy 640 négyszögöles telken ikerház épült, amelynek egyik felében a kirendeltségvezető, a másikban az iskolavezető Rácz József és családja lakott.

1975 szeptemberében Külső-Batidán 10 fő alá csökkent a tanulólétszám, ezért a két iskola felső tagozatát összevonták, de a tanulólétszám tovább csökkent. 1977-ben már csak két tanulócsoport (egy alsó és egy felső) működött, 33 növendékkel. Az 1979- 1980-as tanévben mindössze 5 felső tagozatos tanuló maradt, ezért az 1980-1981-es tanév már felső tagozat nélkül indult. A 8-10 alsó tagozatos gyermek egy tanító irányításával dolgozott.

A településen felmerült az igény egy óvoda felállítására. A tanulók létszámcsökkenése lehetővé tette, hogy a felszabadult tanteremben egy óvodai csoportot indítsanak. 1988. szeptember 15-én Rácz Józsefhé vezetésével meg is nyílt az óvoda.

A tanulólétszám továbbra sem szaporodott, 1989-ben is már csak 10 diák látogatta az intézményt. Ekkor tért vissza Rácz József, aki vállalta a felső tagozat tanítását is. így az 1-8. osztály összevont csoportban tanult. Az önkormányzat hallgatólagos beleegyezésével működött az iskola. Egyedi eset volt, talán ezért is készített Friderikusz Sándor filmet az „ország legkisebb iskolájáról”.4 A kis településről, a tanítóról és a 6 tanulóról készült filmet az egész ország látta. Levelek, fényképek sokasága érkezett belföldről, sőt külföldről is. Talán ez is segített abban, hogy az iskolát ekkor még nem zárták be. Több szülő is felfigyelt a családias kis iskolára, és kivitte gyermekét a városi nagy intézményből remélve, hogy az évvesztes, nehezen nevelhető gyermeke itt eredményesebben tanul, így a létszám néhány év alatt 26 főre növekedett. Ennyi tanuló oktatását összevont csoportban (1-8. osztály) egy személy már nem vállalhatta, ezért ismét két tanulócsoportra bontották a létszámot. Mivel az iskola a Szikáncsi Külterületi AMK tagintézményeként működött, Hajdú Lajosné igazgató segítségével nem jelentett gondot a szakos oktatás megszervezése. A tanárok Erzsébetről és Szikáncsról jártak át Batidára tanítani.

Rácz József a tanítás mellett évtizedeken keresztül felvállalta a település közművelődési feladatait is. A Sallai Tsz-ben dolgozók részére általános iskolai tagozatot szervezett. Vezette az olvasókört, falunapot, ünnepi megemlékezéseket, bálokat, kiállításokat, vetélkedőket, kirándulásokat szervezett, és ezekből hagyományt teremtett. Közreműködésével 2002. december 20-án a kicsiny faluban haranglábat állítottak. Nyugdíjba vonulása után az iskola vezetésére a hajdani diák, Oláh Zoltánná matematika-fizika szakos tanárnő kapott megbízást.

2008-ban megszűntették a külterületi iskolai oktatást. A tanulókat iskolabusz szállítja a város intézményeibe. Az épületet az óvodások használják tovább.

4 RÁCZ József ny. tanító visszaemlékezése. Batida, 2002. máj. 2.

201