A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Vásárhelyi katonák a második világháborúban és a város embervesztesége
Az előzőleg elvezényelt öt századot október 3-án Kisteleken bevagoníroz- ták és Zircre szállították. A belőlük kiállított 550. munkászászlóalj kötelékében vasutat építettek, egy részük pedig terménybetakarításban vett részt a környékbeli uradalmakban. A „kicsikének nevezett II. korcsoportot Vásárhely feladása után erőltetett menetben ugyancsak elindították nyugatnak, és az október 7-én utánuk indított légószázaddal együtt Zircre kerültek. A századok december közepén Komáromba vonultak, ahol ismét vasutat építettek. A telet Moson megye falvaiban töltötték, február utoljától azután bejártak Hegyeshalomra vasúthelyreállító, romeltakarító munkára.49 A március végén meginduló szovjet támadás elől a leventéket Németországba irányították, ahol vélhetően a besorozás várt volna rájuk. A történelmi Magyarország határára érve parancsnokaik úgy határoztak, hogy bevárják a szovjet csapatokat. A katonai igénybevétel, de főként a szökések, lemorzsolódások következtében a zászlóalj létszáma ekkorra 600 főre fogyott. A leventék Bruck (Királyhida) előtt beásták magukat a Lajta partján. Az április 4-én odaérő oroszok felszólítására megindultak hátrafelé, mire a front túlsó oldaláról a németek aknatüz alá vették őket. 11 levente életét vesztette, sokan megsebesültek. A fegyvertelen fiatalokat végül hadifogolyként kezelték, és Pozsonyból május 10- től az aknaszlatinai és a focsani elosztólágereken át a Szovjetunió különböző táboraiba szállították, ahonnan a túlélők többsége csak 1948-ban térhetett haza.50 A veszteségek Magyarország világháborús veszteségeit, miképp a hadat viselő államok legtöbbjének esetében, a statisztikai adatok eredendő hiányosságai miatt nem lehetséges pontosan megállapítani. Kombinatív számítások alapján a visszacsatolt területekkel megnövelt, 1941-ben 14,6 milliós ország összveszteségét a kutatás 810-900 ezer lélekre teszi, ezen belül a katonai veszteségeket 120-160 ezer, a valószínűsíthető hadifogoly veszteséget pedig 150 ezer főre becsülik.51 Más számítások szerint az előbbi határokkal vett állam mintegy 340-360 ezer katonai (a hadifogolyként szovjet fogságban elpusztult civileket is ide számítva) és 590 ezer polgári halottat siratott.52 A vészkorszak-kutatás a Magyar Királyság területén élt 800 ezres zsidóság veszteségét 563 ezer főben állapította meg.53 49 Uo. 11. 50 Uo. 11-12.; Bakó Károly volt leventeoktató visszaemlékezése, 1989. Kézirat a CSML HL-ban; CSML HL Hódmezővásárhely és Környéke Volt Leventék és Hadifoglyok Baráti Körének iratai. Visszaemlékezések. 51 STARK Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. Budapest, 1989. 19, 22,46, 62. 52 UNGVÁRY Krisztián 2005. 476. 53 BRAHAM, Randolph L.: A magyar holocaust. Budapest-Wihnington, 1988. 454. 140
