A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: A zsidók kitiltása a hódmezővásárhelyi piacokról és vásárokról

eddig is minden évben több száz marhát vásárolt itt, ugyanezt a jövőben is megtehesse. A polgármester bő két hónap elteltével ugyan, de végül is közölte a válaszlevelében, hogy a kitiltás elsősorban a zsidók üzleti tevékenységét érinti, vagyis zsidó a vásáron kereskedelmi szándékkal semmiféle árat vagy jószágot nem adhat el, és nem vásárolhat. Természetesen annak, hogy valaki a magán- gazdasága céljára szerezzen be árat, akadálya nincsen, szögezte le. Azt azért hozzátette, hogy mindenesetre, ha valaki nagy távolságból megjelenik a hódmezővásárhelyi piacon, és iparengedélyére hivatkozik, különösen ha a vásáron már korábban is mint jószágkereskedő vált ismertté, akkor egész jogosan bárkiben azt a látszatot kelti, hogy kereskedői szándékkal van ott, és ez esetben a rendőrség ebbéli ténykedésében teljes joggal akadályozta meg.21

Úgy tűnik, a vásárhelyi zsidó és kivételezett iparosok hamarabb beletörődtek piaci száműzetésükbe, mint akik máshonnan látogattak el a helyi vásárokra. 1941 júniusában Kertész Lajos budapesti lakos azért utazott a városban tartott országos állatvásárra, hogy lovat vegyen. A vásár területére belépve egy lovasrendőr feltartóztatta, igazoltatta, a vallásáról kérdezte. Kertész közölte, hogy izraelita, és rögtön felmutatta Budapest polgármestere által kiállított tanúsítványt, melynek értelmében katonai érdemei és 50%-os hadirokkantsága folytán nem tekinthető zsidónak. Ennek ellenére a rendőr bekísérte az őrszobára, ahol fogva tartották egy darabig, majd többszöri követelésének engedve a polgármester-helyettes elé vitték, ahol panaszt tett a szerinte jogszabályellenes eljárás miatt. Innen Losonczy Endre tanácsoshoz irányították azzal, hogy szerintük Kertésznek joga van a vásáron megjelenni, de az ügy nem tartozik az ő hatáskörükbe. A tanácsos viszont kijelentette, hogy a vásárra belépést nem engedélyezi. Kertész a polgármesterhez írt levelében duplán sérelmezte az esetet, mondván, egyfelől azért történt törvénysértés, mert a vonatkozó rendelet kizárólag a vásárokon történő elárasítást korlátozza, másfelől viszont neki kivételezettként az engedély mindenképpen kiadható lett volna. Hangsúlyozta viszont, hogy ő egyébként is kizárólag csak bevásárlás céljából ment, hiszen üres kézzel jelent meg, és külön helyfoglalási engedélyt nem is kért. Végül pedig összesen 360 pengő kártérítést követelt, Budapestről Hódmezővásárhelyre és vissza számított útiköltsége, személyi költségei és elmaradt keresete fejében, hozzátéve, hogy amennyiben ez meg nem valósul, úgy őszinte sajnálatára a jogszabályellenesen eljárt törvényhatóság ellen a kártérítési igényét érvényesítem fogja.

Azon túl, hogy elképzelni is nehéz, ezt vajon milyen fórumon gondolta megvalósíthatónak, utolsó mondataival valószínűleg nem sikerült elnyernie a polgármester jóindulatát. Endreyt igencsak felbosszanthatta a dolog, mivel rögtön utána is járt. A június 30-án kelt polgármesteri határozat megállapította, hogy Kertész Lajos izraelita kereskedő lóbevásárlás, tehát kereskedés céljából érkezett, és mint zsidó vallású egyént, akinek mindenféle hasonló tevékenység a

21 CSML HL Közig. ir. 493/1940. - 26609/1940. 122