A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: A zsidók kitiltása a hódmezővásárhelyi piacokról és vásárokról
MARGITTAI LINDA A ZSIDÓK KITILTÁSA A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI PIACOKRÓL ÉS VÁSÁROKRÓL A Magyarországon 1938 és 1944 márciusa között hozott antiszemita rendelkezések megszámlálhatatlan formában és területen korlátozták a zsidónak minősített magyar állampolgárok életlehetőségeit. A kormányok egymást felülmúlva igyekeztek „színesíteni” a diszkriminatív intézkedések sorát. Újabb kutatások szerint - a történeti köztudatban és a szakirodalom jelentős részében sorszámmal emlegetett „első”, „második”, ill. „harmadik” zsidótörvénnyel együtt - a német megszállásig mindösszesen 22 zsidótörvény, 267 zsidórendelet és több ezer bizalmas rendelet, miniszteri leirat, körlevél stb.1 volt hivatva a magyar állampolgárok egy részét pusztán származása miatt elszegényíteni, politikai, társadalmi jogaiból kivetni. E rendelkezések egy részének nem titkolt célja a zsidók gazdasági hatalmának felszámolása volt, ezért korlátozták számarányukat a szakmai kamarákban, egyes foglalkozási ágakban, megfosztották őket földbirtokaik szabad rendelkezési jogától, eltiltották őket a legváltozatosabb tevékenységektől. Zsidó nem üzemeltethetett gyógyszertárat, mozit vagy ingatlanirodát, mint ahogy nem lehetett idegenvezető, magándetektív, de még csak prostituált sem,1 2 nem forgalmazhatott nagyban fejeskáposztát3, sem pedig kicsiben márkás hentesárut.4 A zsidókat korlátozó rendelkezéseket a helyi közigazgatások - nem történt ez másként Hódmezővásárhelyen sem - több-kevesebb lelkesedéssel, de végrehajtották.5 És bár az antiszemita törvénykezés keretei többnyire bőven elegen1 KARSAI László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1920-1944 = Századok, 2004. 6. sz. (a továbbiakban: KARSAI 2004.) 1288-1289. Ungváry Krisztián számítása szerint ezzel szemben harmincon felüli a zsidó származásúakat diszkrimináló törvénycikkek száma, az e törvények végrehajtását szabályozó zsidórendeleteké pedig meghaladja a háromszázat. Kársaival ellentétben viszont nem sorolja fel, hogy pontosan mely törvényekre gondol. UNGVÁRY Krisztián: A zsidótörvények végrehajtása = Tanulmányok a holokausztról. Szerk. BRAHAM, Randolph L. Budapest, 2006. 111. 2 KARSAI 2004. 1290. 3 122.700/1943. K M. sz. rendelet. 4 89.200/1942. K. M. sz. rendelet. 5 A zsidótörvények, főleg a gazdasági vonatkozásúak végrehajtásában Vásárhelyen 1938 és 1944 márciusa között egyértelmű radikalizálódási folyamat figyelhető meg. Eleinte a zsidótlanításban még kezdő ipari hatóságok a befutó kérelmek elbírálásánál méltányosnak bizonyultak, a zsidók iparügyi beadványait többnyire jóindulatúan, pártolólag küldték elbírálásra az illetékes minisztériumokhoz. Később ennek már egyre inkább az ellenkezője tűnik fel: a felterjesztéseknél nem felejtették el külön hangsúlyozni, hogy az érintett zsidó, sok esetben a törvényekben megengedett eljárási lehetőségek közül maguk részéről a szigorúbb elbírálást kérték. A mentesítetteket rendszerint a zsidónak minősülökkel vették egy kalap alá, annak ellenére, hogy ha nagyon akarták volna, az ő 114
