A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - LANG ISTVÁN: A Szappanosvíz című költemény József Attila életművében - Verselemzés
tanácskozásról. Már címet is talált, s ki mástól vette volna azt, mint a költőtől: Láttam a boldogságot én... (idézet az Eszméletből), és ehhez illesztette az alcímet: Beszélgetés József Attila hódmezővásárhelyi világáról. A komoly szándékot bizonyítja a Csikós Miklós festőművész által készített címlap is. Az elszánt terv mégsem valósult meg, a verselemzés pedig nagyon jól belefért volna a kötetbe. Téljünk vissza a konkrét vers elemzéséhez. József Attila Szappanosvíz című költeménye Vásárhelyen született. A tanácskozáson maga József Eta beszélt - állítja Szigeti tanár úr - a testvérét náluk, azaz a Villasor 14. szám alatt megihlető élményről. Szabolcsi Miklós mégis csupán valószínűsíti, hogy a Szappanosvíz itt született1, eshetőségként fogadja el a következő mondattal: ,A Szappanosvíz talán még Hódmezővásárhelyen íródott, vagy talán ottani emlék, de az is lehet, hogy gyerekkori emléket idéz fel”.1 2 Szabolcsi ehhez fűzött lábjegyzetében a József Etára hivatkozó Szigetit említi, bár úgy látszik, nem veszi bizonyosnak a kijelentést. A gyerekkori emlék felidézésénél Török Gáborról szól a lábjegyzetben, aki szerint a vers születése nem kapcsolható konkrét eseményhez. A Szappanosvíz Szabolcsi szerint emlékvers.3 József Attila 1934. február végén jött Hódmezővásárhelyre, több mint négy hónapot töltött itt. Szabolcsival szemben Szigeti János hivatkozását fogadom el, aki nem a költő múltbeli gyerekkori élményéről beszélt. A tanár úr hitelt adott József Eta szavainak, nem a gyermekkor emléke idéződött fel a fiatal költő előtt. A verselemzéssel kapcsolatban el kell mondani, hogy Szigeti János felkérte Láng Istvánt, feltétlenül írjon elemzést az érdeklődés középpontjába került versről. 1972 körül így született meg a kézirat. Szigeti tanár úr ezt gépelte le, és őrizte meg. A visszaadott kézírás sorsáról ma már nem tudunk. Örömmel vállaltam a felkérést e tanulmány közzétételére. A tanár úr szerint a Szappanosvízrő 1 eddig egyáltalán nem jelent meg részletes elemzés. Szabolcsi ugyan leírja a verset, vagy három mondatban elemzésfélét is ad, majd Szauder Józsefre hivatkozó pársoros idézete tűnik elénk, de ez nem igazán elemzés. Láng Istvánhoz hasonlóan Kisújszállásról származom, ezért - természetesen a köszönetem elmondása után - legnagyobb örömmel teljesítem a közlésre vonatkozó kérést. Közös munkahelyünk, azaz a gimnázium Láng István elemzéseinek, tanulmányainak évkönyveiben is teret adott.4 Láng István írását alaposan tanulmányoztam. Egy munkatársam nekem ajándékozta a Medvetánc József Attila születésének centenáriumára megjelent új 1 SZABOLCSI Miklós: József Attila élete és pályája. 2. köt. Budapest, 2005. 554. 2 Uo. 582. 3 Uo. 596. 4 Az ember tragédiája drámai vizsgálata, 1968. 54-63.; Krúdy: A vörös postakocsi c. regényének ritmusformáiról. 1972. 55-66.; Változatok egy témára Vörösmartytól Csanádi Imréig. Vörösmarty: Ember vagyunk, a föld s az ég fia. 1974. 45—56.; Két verselemzés. József Attila: Ars poetica és Radnóti Miklós: Erőltetett menet c. verséről. 1980. 97-105. 112
