A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Olaj- és földgázkutatások Hódmezővásárhely határában

tartalmú forróvízzel. Hódmezővásárhely egy ilyen boltozat fölött van, ami a földgáz föltárását nemcsak megkönnyíti, hanem „úgyszólván bizonyossá teszi”. Mivel Wekerle Sándor pénzügyminisztertől engedélyt kapott a hőforrás kutatásának céljából tervezett mélyfúrású fúrópont kijelölésére,11 megjelölte a földgázboltozat tetőpontját geometriai szabatossággal, a szegedi út és a kopáncsi első dűlő keleti sarkában, a városi homokbánya területén, az akácos DK-i sarkához közel, a régi homokszállító út nyugatra kanyarodásánál.* 12

A biztos sikert ígérő földgáz- és forróvíz-kutatások reményében Simon József városi pénzügyi tanácsos egy percre sem vette le napirendről a mélyfúrás ügyét, szüntelenül annak megvalósításával foglalkozott. Mivel a város alapos pénzügyi támogatás nélkül nem gondolhatott a saját erőből való megvalósításra, ehhez tőkeerős befektetőre volt szüksége. „Az államnak kell támogató kezét kinyújtani a hódmezővásárhelyi földgáz- és forróvízkutatás megvalósítására” - szögezte le az újság.13 Az állami támogatás miatt küldöttség indult a földművelésügyi, és a pénzügyminiszterhez. Pávai-Vajna Ferenc is minden erejét latba vetette.

1932-ben a pénzügyminiszter az Alföldön melegvíz és földgáz utáni kutatások céljából a szükséges próbamélyfúrásokra biztosította a pénzügyi feltételeket. Soós István polgármester levélben kérte arra a pénzügyminisztert, hogy a próbamélyfúrások Hódmezővásárhelyen kezdődjenek meg.14

A hirtelen támadt nagy fúrási láz az idő múlásával alábbhagyott az egész Alföldön, de a debreceni gázforrás esete kapcsán beavatkozó politika ismét az érdeklődés középpontjába emelte a már „leült” ügyet. 1933. január első napjaiban felrobbant a debreceni gázforrás, amelynek következtében megállód a város melegvíz- és gázszolgáltatása. Hegymegi Kiss Pál kisgazdapárti képviselő és Pávai-Vajna Ferenc minden igyekezetét megakadályozták a szénbányák mindenhová elérő összeköttetései.15

1933 augusztusában szenzációs hír jelent meg az ország minden újságjában. Erdélyben, a Nagyküküllő partján fekvő Medgyes város határában „egy vulkánikus kráter keletkezed, melyből redentő erejű gázlángok tödek a magasba”. A hírrel kapcsolatosan megszólalt Bodnár Bedalan16 nyugalmazott főgimnáziumi tanár is: Erdélyben, Medgyes közelében fekvő Bázna fürdőn már rég ismert volt a természetes fóldgázkiáramlás, mely sokszor ki is gyulladt, de olyan erejű s tömegű gázömlés, amiről a lapok nap-nap után tudósítanak nem lehetséges, mert a föld mélyében lévő gázmedencéket fedőjén több száz méter vastag kavics és

" Uo. 1929. jún. 18.

12 Uo. 1929. okt. 22.

13 Uo. 1929. nov. 20.

14 Uo. 1929. ápr. 10.

15 Uo. 1933. jan. 20.

16 Bodnár Bedalan (Nagykároly, 1868. nov. 24. - Szeged, 1952. szept. 24.): a Bethlen Gábor Református Gimnázium természetrajz-földrajz szakos tanára.

102