A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Olaj- és földgázkutatások Hódmezővásárhely határában
agyagréteg van, mely a tömeges kitódnlást megakadályozza. A nagy nyomás alatt lévő gáztömeg csak mesterségesen készített fúrólyukon tud a felszínre jönni. A valóságos tény a következő: Erdély közepén elterülő levantei tenger az ősrégi geológiai korszakban Hargitától a Bihar-hegységig terjedt s a mi városunk határa is beletartozott, a beltenger feneke volt. Ez a levantei tenger mérhetetlen idők folyamán kiszáradt. Az elhullott tengeri állatok tetemeit a növények maradványait belepte az oldott só, kavics és homok. Itt nálunk az Alföldön ez a réteg olyan vastag, hogy a mi vidékünkön fúrt kutak közül egy kút fúrásánál sem tudták át fúrni. Egyik legmélyebb kút a mezőhegyesi, az ún. Pazár-kút (mely bőven szolgáltatott földgázt is) a középlevantei homokos, agyagos kavicsrétegéből hozza vizét. (Pávay-Vajna Ferenc mélyfúrásaiból tudott, hogy itt az Alföldön az alsó levantei rétegek 1.500 méter mélyen helyezkednek el, és ebben a mélységben átmennek az ún. pontusi ill. pannon rétegekbe.) Alföldön csak a Tiszántúli vidéken vannak gázkutak. A Duna-Tisza közén Baja-Zombor közötti keskeny sávon és Titel környékén található földgáz artézi kút fúrásánál. Tiszántúlon gázos területek: Berettyó vidéke - Hajdúszoboszló - Szolnok - Gyoma illetve a Maros-Szárazér mentén Temesvár - Arad - Mezőhegyes. Ez Tótkomlós felől mélyen benyúlik a vásárhelyi határba (Tatársánc, Szőllős artézi kútjai). Itt 500 méter mély kutakból jön fel a gáz, mint ahogy sokan mondják az égővíz, addig a Berettyó vidékén 250, sőt Nádudvaron 12 méter mélyről is. A mi alföldi medencénkben az őskorban érkező folyóvizek a magukkal hozott törmeléket rétegenként terítették el. A több száz méterrel magasabban lévő erdélyi területről kimosták a folyók, elmosták a felső takarót s a levantei rétegek a szabadra kerültek vagy igen kis mélységben maradtak a föld alatt. Ebből adódóan ezen a területen képződött földgáz pl. Mezőségen 120 méter, Kis-Sármáson a X-es számú kútban 63 méter mélységben található. A naponta 864.000 köbméter világítógázt szolgáltató Kissármási Il-es számú kút is csupán 302 méter mély. A Mezőség közepén tulajdonképpen nem gáz, hanem kálisó (salétrom) után kutattak. Nagy-Sármás vasúti töltése mellett fúrt 27 méter mély kútból sós víz és földgáz tört elő. Egy év múlva a kis-sármási Bolygó réten fúrt kútból 302 méter mélyről Európa leghatalmasabb gázömlése tört elő.17 Böckh Hugó halála után Lóczy Lajos lett a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, aki új irányt adott a szénhidrogén- és földgázkutatásoknak. Ennek eredményeként fedezték fel 1937-ben a bükkszéki olajmezőt, ezzel szinte egy időben a külföldi Eurogasco cég a magyar kormánnyal kötött szerződés értelmében, Papp Simon irányítása mellett egész Dunántúlra kiterjedő szénhidrogénkutatás indult. Minden figyelem a Kisalföld peremén, Mihályi község határában 1934. november 21-én megkezdődött kutatófúrások felé fordult. Az I. számú fúrásban csak nyomokban találtak szénhidrogéneket. Görgeteg és Inke határában 17 VRÚ, 1933. aug. 20. 103
