A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - VINCZE GÁBOR: A „kulák", a „reakciós” és a „kommunistázó” - Három vásárhelyi lelkipásztor meghurcolása az ötvenes évek elején

sohasem lehet megtudni, de a külső befolyásolás cseppet sem zárható ki, sőt...47

A második tárgyalási napon, július 7-én a megyei bíróság dr. Kovács László vezette tanácsa ismét kihallgatta a vádlottat és a védelem tanúit (Lénártot azonban már nem!), de új tényállás a korábbiakhoz képest nem vált ismertté. Lénáit állítását senki sem erősítette meg, és mindenki egybehangzóan azt vallotta, hogy a lelkész mindig jó volt a szegényekhez. Ennek ellenére a bíróság Beretzk Sándort bűnösnek találta egy rendbeli, az 1946. VII. te. 2. § c) pontjába48 ütköző „izgatás” bűntettében, ezért a VII. te. 10. § 3. és 5. bekezdése, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nyolc hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és mellékbüntetésként tíz év hivatali és politikai jogvesztésre, valamint a megye területéről való háromévi kitiltásra ítélte.49 Nem csoda, hogy ezek után elkeseredésében azt írta a lelkész az esperesének a már idézett 1950. július 27-i levelében, hogy „a mai rendszerhez mindig simulni igyekeztem - de sajnos csak visszautasításban részesültem”.50

Az elsőfokú ítéletről a helyi kommunista napilap51 két nappal később egy kis ún. „mínuszos” hírben számolt be. Ebben azt hazudták, hogy a tévesen esperes-lelkésznek titulált Beretzk Sándor „a legféktelenebb módon izgatott a népi demokrácia ellen, s fenyegetésekkel, rémhírekkel igyekezett a múlt év őszén a szülőket arra rávenni, hogy gyermekeiket hittanórára járassák.” Érdekes módon az ismeretlen „sajtómunkás” azt állította, hogy a szülők feljelentése nyomán indult a lelkész ellen az

47 Erre számos példát hoz fel KAHLER Frigyes: Szemtől szembe a múlttal. (Válogatott írások.) Budapest, 1999. 7-83.

48 A hírhedett, „demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről” szóló 1945/V1I. törvény 2. § c) pontja szerint bűntettet követ el, aki „egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyőződése miatt gyűlöletre izgat”.

49 Az ítélet indoklásából kitetszik, hogy Lénártnak - akit „érdektelen tanúnak” tekintettek! - a rendőrségen fölvett vallomását vették tekintetbe, ugyanis „elfogadható módon maga sem tudta megmagyarázni, hogy miért igyekszik most vallomásával a vádlott helyzetét szépíteni”. TtREL PH ig. ir. 1111/1950. A szegedi megyei bíróság ítélete, másolat.

Ml TtREL PH ig. ir. 1111/1950. Bakó Lászlónak írott levél.

M Vüiarsarok, 1950. július 9. „Izgató lelkészt ítélt el a szegedi megyei bíróság”.

162