A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - BALOG GÁBOR: Későromantikus építészeti emlékek Vásárhelyen, 1870-1881
A görög származású Konstantin család „a város legtekintélyesebb kereskedőháza”" volt, gazdagságukat és művészeti igényességüket hirdeti a ház, mely Vásárhely legrégibb, máig fennmaradt emeletes lakóépülete! A kiegyezés után kezdődött jelentősebb magánépítkezéseket a városban alighanem ez indította el: elkészülte után egy évvel, 1871-ben Krim István, 1874-ben pedig Kovács József is emeletes házat épített magának. A Konstantin-testvérek az 1860-as évek elején, Mózes András családjától vették azt a főutcai telket, mely nemcsak a mai 9. szám területét foglalta magában, hanem egészen a Szent Antal utcáig terjedt. Kilenc szobás palotájukat ezen „udvartelkük épület nélküli nyugati és déli oldalán” építtették fel,3 1869 ősze és 1870 áprilisa között. A Vásárhelyi Közlöny 1869. november 21-i számában - az építkezéssel kapcsolatban - az alábbi cikk jelent meg: „Meghatóan szomorú eset sújtotta városunk egyik kedves családját f. hó 14-én. A családnak igen élénk 7 éves kisfia ugyanis a Konstantin testvérek épülőfélben levő házára, az emelet kőrakására fölmászván, onnan az alanti pincébe zuhant. Csak darab idő múlva vette észre egy arra menő cseléd a szomorú nyögést, melyet az összeroncsolt gyermeknek ajkain öntudatlanul kisajtolt a fájdalom. A szerencsétlen kisded annyira össze van zúzódva, hogy kevés remény van életéhez. Vajon nem lehetne-e az ily, máskor is előfordulható szerencsétlenségen aképp segíteni, hogy a följáró, mint ez a nagyobb városokban csaknem általánosan bevett szokás, zárral ellátott korláttal vétessék körül? Egy-egy ifjú élet, mely az ily új házaknak, minden szülői őrködése dacára is áldozatja lehet, bizonyára megérdemli e csekély költségbe kerülő figyelmet! [...]” A következő, november 28-i számban viszont már örömmel tudatták, hogy „azon gyermek, ki [...] a Konstantin testvérek emeletes házáról oly szerencsétlenül leesett, már annyira jobban van, hogy az orvosok remélik életbenmaradását”. Az 1870. április 23-i tanácsülési jegyzőkönyv szerint a Konstantinok ekkor „emeletes új anyagú házat építenek, mely építés gyorsan haladva mielőbb befog fejeztetni”. Az elkészült épületben 1870-ben Kőim és Singer „egy ékszer-, norinbergi és rövidárú tár”-t, Hódi Lajos pedig „egy jól felszerelt divatkereskedést” 2 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mezö-Vásárhely története V. Hódmezővásárhely, 1913. 1049. J Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Tan. jkv. 154/1870. 340
