A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - BALOG GÁBOR: Későromantikus építészeti emlékek Vásárhelyen, 1870-1881
nyitott.4 1926 és 1929 között dr. Endrey Antal (1885-1959) ügyvédi irodája működött benne.5 A ház földszinti része (az 1870-es kivitelezésnek megfelelően) nem kirakatsoros, hanem ablakokkal, illetve középen valódi kapuval ellátott volt. Földszinti homlokzata 2+2+kapu+2+2 tengelyes, s az emeleti részhez hasonlóan enyhe kiülésű középrizalitos volt. A földszinti falfelületek sávozottak voltak. Az 1929 körül véghezvitt átépítés során a földszinten üzletnyílásokat alakítottak ki nagy kirakatokkal, s körülöttük sima fallal - lehetőséget adva tucatnyi reklámtábla kirakására egészen napjainkig. A homlokzatnak az eresz fölött, a középrizalit hosszában kiemelkedő testét - a „Hódmezővásárhelyi Népbank" felirat jó elhelyezése végett - szintén sematizálták. Ez utóbbit az épület esetleges jövőbeni felújításakor - e feliratra ugyebár szükség nem lévén - érdemes volna visszaállítani, a két szélén állott vázákkal együtt. A meghagyott emeleti homlokzat 2+5+2 tengelyes, ennek megfelelően enyhe kiülésű középrizalitos; horizontálisan övpárkány, teljes szélességében végigfutó könyöklőpárkány és háromrészes, gazdag részletkiképzésű koronázó főpárkány tagolják. A középrizalitot hat, a tengelyeit egymástól elválasztó, korintuszi fejezetű pilaszter hangsúlyozza ki, melyeknek a könyöklőpárkány és az övpárkány között lévő „szék"-ei előreugrók. A középső tengelynek további hangsúlyt adnak az ablakot szegélyező, körívesen kiugró, szintén korintuszi fejezetű falpillérek. Az ablakok keretezettek, valamint konzolos, egyenes záródású szemöldökpárkányosak. A szemöldökpárkány alatt rozettás díszítés látható. Az ablakok parapete tagolt, a középrizalitnál dús omamentá- lis betétű. A középrizalit melletti ablakok parapetében négyszögbe foglalt díszítések voltak, melyeket azonban mára - ún. parapetszellőzöket rakván a helyükre - eltűntettek, és melyek szintén visszaállítandók lennének. Főpárkányának képszéke fogsoros, a középrizalitnál a pilaszterek fölött elhelyezett rozettákkal osztott, a középső tengelynél pedig fiizérdíszes. Kérdéses, hogy a pilaszterek, illetve a falpillérek még a klasszicista építészet hagyományait hordozzák-e, vagy ezek már a korai eklektika előfutárai. A büszke épület többi stílusjegye azonban elvitathatatlanul a kései romantika letükröződése. Többek manapság is csak „Népbankéként emlegetik, ez azonban nem igazságos; mivel a magánépületeket építtetőik vezetékneve alapján szokás elnevezni, így méltán hívhatjuk azt Konstantin-palotának. 4 Vásárhelyi Közlöny. 1870. ápr. 17. 1870. jól. 17. 5 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 21. 341
