A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - KONCZ SÁNDOR: A gazdasági jellegű oktatás kérdései a tanyai továbbképző (ismétlő) iskolákban a 20. század első felében
óra hittan volt, ilyenkor az elemi iskolásokkal közösen mentek iskolába az ismétlősök vallásuktól függően délelőtti, vagy délutáni hittanórára. A tanév októbertől április közepéig tartott a század elején, később májusig, majd a 1929-től május végéig, június elejéig. A tanévet tanítás szempontjából két időszakra bontották: téli időszakra, ami november elejétől március végéig tartott, valamint őszi-tavaszi időszakra. A téli időszakban reggel 8-tól délután 3-ig voltak órák (délben egy órányi szünettel), ilyenkor elméleti oktatás volt. Őszi-tavaszi időszakban reggel 8-tól 12-ig volt iskolai foglalkozás, és ilyenkor gyakorlati munka volt, rossz idő esetén elméleti oktatás, ismétlések. A tanítás tehát októberben kezdődött, eleinte október 15. táján, később október első szerdáján. A harmincas években felsőbb rendelettel kísérletet tettek szeptember 15-i tanévkezdésre, de érdemleges munka csak október végétől folyhatott ekkor is a hódmezővásárhelyi külterületen. A nyolcosztályos népiskola bevezetése kapcsán 1941-ben tan- felügyelői utasításra a tantestületeknek kellett megállapítani a felső tagozat szorgalmi idejét, vagyis a tanév hosszát. A külterületi tanítók testületé az 1941/42. tanévet október 15-től április 30-ig, az 1942/43. tanévet október 1-től május 1-ig állapította meg. A felvételi és anyakönyvi naplók alapján lényeges mutatókkal lehet jellemezni az ismétlőiskolai beiskolázást. A tanév eleji és tanév végi létszámokat iskolánként minden tanévről kigyűjtve, és e több ezer adatot kielemezve a következőket állapíthatjuk meg: a hódmezővásárhelyi tanyai ismétlőiskolákban az első világháború után átlag 28 tanuló volt. Ezen belül az 1920-as években átlagosan 25 tanulót írattak be iskolánként, a harmincas években 38 tanulót. Évközi lemorzsolódás a mindennapos oktatáshoz hasonlóan itt is volt: átlag 5 tanuló nem fejezte be a megkezdett tanévet. Az 1920 előtti évek alacsony tanulói létszámot jelentettek minden ismétlőiskolában, sőt a legtöbb iskolánál nem iratkozott be egyetlen ismétlős sem, ami a háború következményeként érthető is; ugyanakkor ezekben az években alig van évközi lemorzsolódás, nyilvánvalóan amiatt, hogy ahol munkára fogták a gyerekeket, ott be sem íratták. Néhány további jellemző a beiratkozottak és bizonyítványt szerzettek számáról: A 28-as tanulóátlag eltérő szélsőértékek között oszlik meg, a legnéptelenebb ismétlőiskolákban 56
