A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

1904) tanító; Gruber László (1934-1945) kántor-tanító, tanár, egyetemi adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának vezetője; Havas Hajnal (1925— 1943) tanító; Horovitz Jakab (1884-1919) tanító, pedagógiai író, lapszerkesztő; Iritz Aranka (1904 és korábban) női kézimunka; Kemény Simon (1893-1925) tanító, igazgató; Neumann Andor (1925-1926) tanító; Neumann Hajnalka (?) tanító; Reiniger Hennann (1845 és később) altanító; Seltmann Lajos (1879-1893) hitoktató, főrabbi; Stem Ignác (1845 és később) tanító; Strausz Adolf (1875 és később) ta- nító; Wilheim Albert (1839-1879) tanító; Wilheim Frigyes (1879-1882 és később) tanító.

Klauzál utcai Állami Elemi Népiskola

A múlt század elején Újvároson és a Klauzál utcán (a susáni Nagyutcán) volt egy-egy református, a Dáni utcán pedig egy katolikus iskola. A külső susáni résztől mindhárom intézmény távol esett. Az évek során a városrész gyermeklétszáma jelentősen megnőtt, ezért szükségessé vált egy iskola építése. Hosszú tárgyalások, viták, helyszíni szemlék után 1911 júniusában hirdették meg a pályázatot. 1913. január 18-án a Nyár utcán adták át az új iskolát, amelyet később Dózsa György iskolának neveztek. A felduzzadt gyermeklétszám hamarosan indokolttá tette az épület bővítését. Emeletráépítést terveztek, de ezt elvetették, és egy új iskola mellett döntöttek, ez lett a Susáni vagy Külső' (Felső) Klauzál utcai Iskola.

Hosszas keresés után az iskola helyét a Klauzál utca 125., 125/a. és 127. számú házakban jelölték ki. A három telket (696 négyszögöl) 3.900 pengőért vásárolták meg 1934. november 29-én. Az építéssel kapcsolatos levéltári források rendkívül hiányosak. Végül is Susán új, három tantermes iskoláját 1935. szeptember 26-án „lélekemelő ünnepség keretében avatták fel”. Az önálló nevelőtestületet - Boros Áron unitárius kántor, Gáspár Géza igazgató, Szilágyi Endre és Szilágyiné Néder Mária tanítók - szeptember 23-án nevezték ki. A tanítás is ezen a napon kezdődött. 1936-ban az igazgató jelentette, hogy a „szép, modern, 3 tantermes, és zárt folyosós földszinti épület tantermei világosak, tágasak, udvara szép nagy, fásítva és parkosítva. Játszótere tágas.” A tantermek 66-66 m2 nagyságúak. Az iskolához tartozott egy teljesen különálló szolgalakás. Az iskolában hiányzott a víz, a villany és a kályha.

Az iskola tanulói a legszegényebb néposztály gyermekei közül kerültek ki. Az 1-IV. osztályba 175 tanuló, az I—III. ismétlő osztályba 40 fiú iratkozott be, de ez a létszám hamarosan 200 mindennapi és 94 ismétlőiskolai tanulóra növekedett. Az első tanévben az V-VI. osztályos tanulók a Nyár utcai isko307