A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BARACS RÓBERT: A reformáció Hódmezővásárhelyen
protestantizmus legádázabb ellenfeleit. Az unitarizmus számy- szegésében főszerepet játszottak a hitszilárd református hívek, Méliusz Juhász Péter és munkatársai, az egyes református főurak, városunkban Mágocsi Gáspár, továbbá Telegdi Miklós. Telegdi az unitarizmus elleni harcból a külföldi akadémiákon tanuló ifjak támogatása által vette ki a részét. Wittenbergben tanult 1579-ben Vásárhelyi Izsák, 1582-ben Vásárhelyi Dániel, 1584-ben Vásárhelyi Ferenc, 1591-ben Vásárhelyi János. A szóbeli és sajtó általi hitviták eredményeképpen nem tudták ugyan egymást meggyőzni az egyes felekezetek, de tisztázták tanaikat, a közönség hitnézeteit, világossá váltak az egymást elválasztó határok, amely által vége szakadt a hitbeli ingadozásnak és színtelenségnek.23 A lutheránusok és az unitáriusok vitái három jeles reformátor személyiség - Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István - révén jutottak nyugvópontra. Az alföldi gyülekezetek irányt és oktatást nem kiemelkedő személyektől, hanem a Szegedi Kis István által reformált debreceni főiskolától kaptak. A dogmatikai ellentét miatt Wittenberg is bezárta kapuit 1592-ben a magyar ifjak előtt.26 Ennek következményeként két lehetőség állt a papi pályára készülők előtt: itthon maradni vagy Heidelbergbe, és más reformált főiskolákra járni. A két felekezet (lutheránus ill. kálvinista) közötti szakadás itthon a csepregi értekezlet alkalmával történt 1556-ban, így érthető a külföldi esemény. Ez a szorongatott vallási ill. történelmi helyzet hozta közös platform alá Erdély és a Tiszántúl lelkészeit az 1588-as meggyesi, és az 1590-es nagybányai zsinaton. Vásárhely lelkésze, Nádudvari Tamás mindkét zsinaton részt vett, könnyen levonható a következtetés: Vásárhely ekkorra már nyíltan a kálvini irányzat mögé sorakozott fel, és aktív érdeklődést mutatott vallási kérdésekben. A távoli helyeken való zsinattartást az Alföld rossz közbiztonsági viszonya indokolta.27 Ebben az időben harcok dúltak, amelyekben mindenfelől vereséget szenvedett az egyesült magyar és erdélyi sereg, 25 26 27 25 Uo. 63. 26 Az ott tanuló magyar ifjak ellentmondtak a Krisztus teste mindenütt jelenvalóságának. 27 SZEREMLEI Sámuel i. m. 1. köt. 65. 33
