A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Vásárhelyi állat- és kirakodóvásárok, 1910-1960

FÖLDVÁRI LÁSZLÓ

VÁSÁRHELYI ÁLLAT- ÉS KIRAKODÓVÁSÁROK

1910-1960

A vásárok kialakulása

Az anyagi és szellemi javak kicserélődésének alkalmai a vásárok voltak. A vásár iráni eredetű jövevényszó, melyet a Kaukázus északi lejtőjén vehettünk át a velünk kereskedő perzsáktól. A honfoglalás előtt a magyarok ősei cserevásárokon szerezték be a szükséges élelmüket és eszközeiket. Ezek a vándorlás (menet) közben, a törzsek keretein belül történtek, de nem egy esetben meghívták ezekre a vásárokra a szomszédos törzseket is. Ezek az ún. kereskedőtörzsek a mohamedánok és a zsidók voltak.1

Legelőször a tihanyi apátság alapítólevelében találkozhatunk a vásár szóval: „exinde mortis uusara kuta reá” vagyis „azután Martosvásárkútra”. Az ezt követő időszakban - 1185-ben, 1199-ben, 1211-ben - személynévként is megtaláljuk nyelvemlékeinkben.2 A szó jelentése: a vásár helye, kijelölt helyen időszakosan tartott nagyobb arányú adás-vétel, zűrzavar, kavarodás. Az első két megfogalmazás szerint a vásár „ahol meghatározott időben vevők és eladók tömegesen találkoznak, hogy adás-vételi ügyleteket kössenek”.3 Mályusz Elemér szerint „fő jellemző vonásuk tehát az évi vásár, a sokada- lom, ahol a külföldi kereskedők árucikkeit a 14. században a helyi kereskedők nagyban vásárolják”.4

Nagyságuk alapján háromféle vásárt különböztethetünk meg: hetit, országost, és nemzetközit. Hetivásárokat hetente egy, két vagy több alkalommal is tartottak. Leginkább a napi fogyasztásra szükséges élelmi- és háztartási cikkek, házi eszközök kerültek itt eladásra. Eleinte ezeket is vásároknak nevezték, később a piac, hetipiac nevet kapták. A piac az olasz „piazza” (tér) szóból ered, azt mutatja, hogy a város főterén gyakran megtartott kisebb árusításról volt szó. Országos vásárokat „évente többször egy-két napig tartottak, nagyon sokféle áru került ott kis és nagyobb tételben piacra, ahol találkoztak

1 DANKÓ Imre: Az árucsere (vásár, vásározás) hiedelem- és szokásvilága. Nagykőrös, 1992.

2 A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 3. köt. Szerk. KUBINYI László. Budapest, 1976.

3 Pallas nagy lexikona. 16. köt. Budapest. 1897.

4 MÁLYUSZ Elemér: A mezővárosi fejlődés. Budapest, 1953.

299