A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Vásárhelyi állat- és kirakodóvásárok, 1910-1960
egymással termelők, kereskedők és fogyasztók”. Nemzetközi vásárokat, az év meghatározott napjain rendeztek, itt csak bizonyos árucikkek kerültek piacra.5 1010 és 1848 között a vásártartást a királyok és fejedelmek engedélyezhették, később a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozott. Szent István vásártörvénye a templomos helyeken biztosította a vásártartás monopóliumát. így alakult ki a vasárnap elnevezés a vásámapokból. Később - III. Béla idején - kezdett elterjedni a szombati vásár, majd a hét bármelyik napján megtartható vásár.6 Kialakult az évi-, havi- és hetivásárok rendje, az uralkodó által adományozott vásárjog és a haszonnal járó kötelezettségek: vám, helypénz, legelődíj, árumegállító és elővásárlási jog.7 1828-ban már 743 település rendelkezett vásártartási joggal, de ezek nagy része nem volt mozgalmas vásári központ.8 Alapvetően az árusítások gyakoriságában különböznek a piacok a vásároktól. Az országos vásárok, „sokadalmak” A különböző árucsereformák között a vásár a legösszetettebb. Magába foglalja minden más árucsereforma jellemző vonásait: pl. piac, hetivásár, árumintavásár, nemzetközi vásár, bolt, néma és hangos csere, értékközvetítővel és különböző pénzfajtákkal történő adás-vevés, vándor-, és mozgóárusítás, kézből és földön árusítás, szekérről, asztalról, sátorból, mérve, kiporciózva, darabszámra, páronként, átaljában, saccoltan stb.9 A vásárokon nemcsak a vevők és az eladók találkoztak, hanem a közeli és távoli ismerősök is, akik itt híreket hallottak egymás felől. A vásárokat járt ember tapasztalattal bírt, tekintéllyel rendelkezett. Eveken keresztül mesélt arról, hogy mit látott a városban és a vásárban, ugyanis a falusiak közül sokan még a falu határát sem lépték át.10 A piac és a vásár a mai napig kimutatható azoknak a településeknek a formáján, ahol az nagy szerepet játszott. A piactér a város középpontjában, a templom körül volt, ezért kisebb-nagyobb tér alakult itt ki. A vásár területét, 5 Uo. 6 DANKÓ Imre i. m. 7 BOGDÁN István: Régi magyar mulatságok. Budapest, 1978. 8 TÁRKANY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. 9 DANKÓ Imre i. m. 10 BOGDÁN István i. m. 300
