A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?

NY K

Budapest nyugat-keleti irányú földtani szelvénye (Forrás: Kotán Edit: Láthatatlan kincs a város alatt)

A Városliget átalakítása közben, az 1870-es években Zsigmondy Vilmos kidolgozott egy elképzelést, mely szerint a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, így a pesti oldalon is kell, hogy legyen hévíz, csak a kéregmozgások miatt mélyebben, mint Budán. Zsigmondy terveit nagyon nehezen fogadták el, mert senki nem hitt az elméleteiben, és bizonyítani sem lehetett őket. Zsigmondy még azt is vállalta volna, hogy saját költségén fúratja meg az artézi kutat, ha a város nem járul hozzá anyagilag, csak az engedélyt adják meg. Mivel Pesten a vízellátás egészségtelen és korszerűtlen volt, a kolera is kezdte felütni a fejét, a Városligeti-tavat fel kellett frissíteni, valamint a földek öntözéséhez is kellett volna a víz. így a város végül is engedélyezte, és anyagilag is támogatta a fúrást.

„A tulajdonképpeni fúrás megkezdetett 1868. évi november hó 15- én, eleintén csak kézerővel és nappali szakaszokban” - írta a heroikus munka történetéről szóló könyvében Zsigmondy. Úgy tervezte, 1-2 év alatt célhoz ér, de tíz évre volt ehhez szüksége. A munkát később gőzgéppel, száraz fúrási eljárással, ütvefúró berendezéssel végezték. Egyszerű eszközökkel dolgoztak, ezért több akadályba is ütköztek, pl.: nem voltak elég erősek a csövek, nagyon nehezen tudták összetörni a

93