A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?

kőzeteket. 924,8 méter mélyen észleltek először felszálló vizet 1877. június 4-én. Később 929,8 méterről napi 432 hl, 43 fokos vizet termeltek ki, majd 936 méteren napi 1.920 hl 64 fokos, 1878. január 21-én napi 11.917 hl 73,8 fokos víz tört fel a felszínre, amellyel ekkor még nem tudtak mit kezdeni, s a sugárúti csatornán keresztül a Dunába vezették. A főcsövet vörösfenyő csővel bélelték, mert a kénes termálvíz - mint ahogy azt a Margitszigeten is tapasztalták - „minden vaslemezből készült tárgyat felemészt”. Ebből a kútból homokon, kavicson és kiscelli agyagon keresztül tör föl a víz. 970 méteren felső triász vízzáró réteg található.

Zsigmondy Vilmos az alábbiakat írta A városligeti artézi kút Budapesten című könyvében: „A kútból hatalmas erővel kiömlő víz kristálytiszta és színtelen, és a feltóduló gázok nagy mennyiségétől mintegy forrni látszik. A kifolyó víz rövid idő alatt minden tárgyat, mellyel érintkezésbe jő, kéreggel von be, mely piszkosfehér színű, mészpát keménységű, réteges tömegeket képez, melyek a Gellért-hegytől Pomázig előforduló hatalmas mésztufa-lerakódmánnyal mindenben

A városligeti I. sz. kút helye (Forrás: Kotán Edit: Láthatatlan kincs a város alatt)

94