A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április
Az 1848. évi áprilisi törvények célja - sok más mellett - az volt, hogy a rendiség eltörlésével, az egyenlőség elvének megfelelően a népet - még ha képviseleti formában is - hatalomhoz juttassák. A feudális kori rendi országgyűléseken a községi jogállású mezővárosok, köztük Vásárhely sem képviseltethette magát, csupán a vármegye küldhetett követeket. Az V. te. nyomán Hódmezővásárhely - történetében először - választhatott és küldhetett országgyűlési képviselőt (a törvényben és a jegyzőkönyvekben „követet”) a létrejövő népképviseleti országgyűlésbe. A nemesi vármegyével szemben ideiglenes megoldásként bevezették a népképviseleti alapon működő megyei állandó bizottmányt (XVI. te.), amely azután az egész megye egyetemét képviselte. Csongrád megye állandó bizottmányába összesen 205 tagot választottak, köztük Vásárhelyről 69 egyént.36 Helyi szinten azonban a rendezett tanáccsal együttjáró népképviselet a törvényhozók szándékától, a jogegyenlőségtől eltérően látszólag éppen hogy egyenlőtlenséget hozott azzal, hogy a népgyűlést - melynek akár több ezer tagja lehetett - egy jóval szűkebb körű közgyűléssé redukálta. Ennek oka az volt, hogy ’48 előtt az országgyűléssel és a vármegyével szemben a mezővárosi önkormányzat rendelkezett a legnagyobb demokratizmussal (az előbbiekkel szemben itt nem jött létre valódi rendiség),37 és ezt az állapotot az 1848-as törvények sem tudták túlszárnyalni. Míg a város képviselete a megyében 1848. május 2-án az állandó bizottmányi tagok megválasztásával, valamint az országgyűlésen Vásárhely követének július 2-án való megjelenésével megvalósult, addig a város önkormányzati szervezetének népképviseleti átalakítása hosszabb időt vett igénybe, - ahogy már említettük - csak a tavaszi hadjárat idején, 1849. március végén, április elején valósulhatott meg. 1848-49-ben tehát a választójoggal bíró városlakók számára már volt országgyűlési képviselő-, és (több hónap időközzel) külön polgármester-, illetve önkonnányzati képviselőválasztás. Hódmezővásárhely első országgyűlési képviselőjévé közfelkiáltással Török Bálintot, az 36 Uo. 1848:778. 37 MÁRKUS István i. m. 29-33. 52
