A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április

éven át húzódott, az e révén történő választások előkészítését csak 1849. március 16-án kezdték el.30

Vásárhely feudális jellegű önkormányzati szervezete (népgyűlés, bíró, esküdtek) tehát az 1848-as áprilisi törvények életbelépése után, egészen 1849. március végéig lényegét tekintve megmaradt. A XXIII. törvénycikk kihirdetését követő hónapokban nem tarthattak a törvény alapján tisztújítást, ahogyan a szabad királyi városok, hiszen ekkor még csak a rendezett tanács iránti javaslatok kidolgozására, elküldésére került sor. Amíg a kormány nem hatalmazta fel a várost ennek megalakítására, Hódmezővásárhelyre a községi szabályozás maradt hatályban. A forradalom kitörése utáni első tisztújítás ezért a községi választásokról szóló 1848:XXIV. te. 3. §-a szerint ment végbe, amely kimondta: „rendezett tanáccsal el nem látott községekben az elöljárók választása iránt ideiglenesen a megyék fognak intézkedni”. Csongrád megye közgyűlésének határozatára a tisztújítást a megye alá tartozó összes településen - így nálunk is - egységesen 1848-1849 fordulóján tartották meg.31 Ezen azonban - a földesúri hatalom megszűnésével - a Károlyiak képviselője már nem vett részt, hármas bírójelöléshez mégis folyamodtak, azzal a különbséggel, hogy egy előzőleg, népgyülés során megbízott testület végezte azt.32 A március végi, rendezett tanácsi választást viszont a város megyei befolyás nélkül, teljes egészében önmaga intézhette (a XXIII. te. rendelkezéseit használva), így a választók összeírásában is maga járhatott el.33

A rendezett tanácsi választások már teljesen más módon zajlottak le, mint a tisztújítások eddig, egy új felépítésű tanács és a képviselő- testület tagjainak megválasztását jelentették. A „rendezett” tanács tagjai azok, akiket a törvény felsorolt (XIII: 15. §), mindannyian „tisztviselők”, ezért a tanácsot néhol „tisztikar” elnevezéssel is jelölték. A városi jegyzőkönyvekben pedig a tanácstagokat a választások előtt „elölj árók”-nak, míg utána rendre „hivatalnokok”-nak nevezték, kifejezve ezzel azt, hogy a város önkormányzata a feudális korból a polgári korba lépett.

30 CSML HL Népgy. jkv. 1849. márc. 16.

31 CSML SZL Áll. Biz. jkv. 1848:839.

32 CSML HL Népgy. jkv. 1848. dec. 31.

33 CSML HL Tan. jkv. 1849. márc.

50