A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április
a mezőváros hatóságát - a földesúri, vármegyei és állami hatalom megszűnése miatt - lényegében semmilyen más hatóság nem korlátozta.3 Ezért olyan hatékony, közvetlen demokratikus önkormányzati szervezetet hoztak létre, amelyben valóban a nép kormányozta önmagát. A népgyülés döntött minden fontosabb, az egész közösséget érintő kérdésben, azaz kollektív (nem pedig egyéni) kormányzás volt. A (mezővárosi rangú) jobbágyközség családfői, „atyái” viszonylag kisszámú csoportot képeztek, és a helység központjában gyűltek ösz- sze. Egymást ismerték, és társadalmilag egyenlőnek tekintették. E népgyűlések tehát nem valamiféle tömeg-csoportosulások, hanem közösségi megnyilvánulások voltak, a nép egyet jelentett a közösséggel. Mivel a családfők érdekei nem váltak szét saját községükétől, ezért annak kormányzásában, vagyis a vezetésben így vagy úgy, saját képességei szerint - még ha csak a népgyűléseken való szerepléssel is - de mindenki (minden gazda) részt vett. Bár ekkor még nem voltak igazi szakfeladatok, amelyeket a jobbágyok ne tudtak volna ellátni, ám a népgyülést csak időközönként lehetett összehívni, ezért a mindennapos ügyek elintézésére egy szű- kebb körű végrehajtó testületet, a tanácsot (továbbra) is felállították. Tagjai az esküdtek voltak, élükön a bíró - mint első az egyenlők között - állt. A tanács feladatköre egyrészt az igazságszolgáltatás volt, amelyet a „bíró” megjelölés is jól tükrözött, a feudális abszolutizmus és a földesúri hatóság kiépüléséig ugyanis a tanács „bíráskodott [akár] élet és halál felett” is.4 Igazgatási ügykörét azonban a közösség igyekezett a népgyüléshez képest másodlagossá szorítani, melyet jól szolgált a tanács rövid időre szóló hivatali megbízása és a népgyüléseken történő választás.5 Ez utóbbi feladatok szorosan összefonódtak a vezetés védelmi fünkcióival, amelyek e korban a gyakori hadjáratok, fosztogatások miatt igen fontosak és jelentősek voltak.6 3 SZEREMLEI Sámuel V. 487. 4 Uo. 5 WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Budapest, 1987. 292. 6 MÁRKUS István: Paraszti önkormányzat a magyar rendi társadalomban és a kapitalizmus kiépülése idején = Helyi cselekvés. Budapest, 1988. 29-30. 42
