A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: A gabonatárolás hagyományai a Dél-Alföldön

elterjedése. A gabonatermelés prosperitása a nagyobb folyók mentén volt jellemző (Újvidék-Szeged-Csanád). Az építmények anyagait az ökológiai körülmények határozták meg, így Csongrád és Békés megyékben a sár-alapanyagú, boglyaformájú gabonások.

Az alföldi parasztgazdaságokban a 18. század végéig a gabonásvermek domináltak, mellettük elterjedt volt a gabonáskas és - láda használata is. Ezen kívül voltak még: fonott, gerendavázas gabonás, tapasztott gerendavázas gabonás, tapasztott és meszelt gabonás, vesszőfalú megemelt gabonás, deszkából készített gabonás, vesszőből kötött, gerendavázas gabonás, tyúkól fölé épített gabonás, kukoricagó- réval, tyúkóllal egybeépített gabonás.

Az Alföld déli részén a nyugat-európai exportlehetőségek, a vasút megépülésével, a szállítás megkönnyítése eredményeként áttértek a gabona-monokultúrára. Nagyon gyorsan elterjedtek a különálló, csak gabona raktározására szolgáló építmények; a gerendavázas gabonások. Más területeken a ládák, majd a korszerű magtárak terjedtek el. Díszítésükre jellemző, hogy az anyaguk és a színük illeszkedett az adott táj népi építészetéhez, a lakóházhoz is.

A táj arculatának megőrzése ma is megoldandó feladatként tűnik fel a modem gabonatárolók tervezésénél, építésénél.

Az udvar gazdasági építményei

A parasztgazdaságok egyik legnehezebb feladatának számított a szemestermény eltartása, esetleg rossz esztendők esetén a tartalékolás. A kisebb gazdák ezt könnyen megoldották, mert a kamra és a padlás elegendő helyet biztosított számukra. A kamrában szuszékdkban, hombárokban tartották meg az új termésig. Ezek között akadtak puhafából készült hordók, négyszögletesre fonott és betapasztott gabonatartók. Mindez azonban a nagyhatárú alföldi falvak és városok gazdái számára, akik piacra is termeltek, nem volt elegendő, mert szívesen őrizték - magasabb ár reményében - a gabonát tavaszig.

A gabonatárolás egyik legáltalánosabb formája a verem, igazi hazája az Alföld. Kétféle formáját különböztették meg:- sírverem, négyszögletes, de ezt csak tökéletesen száraz talajba lehetett ásni;

38