A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

IN MEMORIAM - LABÁDI LAJOS: Egy barátunk elment. Rózsa Gábor (1944-2006)

nyi-emlékek Szentesen (1991), Díszpolgárunk, Kossuth Lajos (1992), Petőfi Sándor Iskolamúzeum (1994), Chartographia Szentesiense (2002). Sok egyéb rendezvényben oda-vissza támogattuk egymást, majd húsz éven át. Másokkal ellentétben, én jól tudtam Gáborral együtt dolgozni. Nem állítom, hogy időnként nem voltak szakmai súrlódásaink, de azokat egy hideg sör mellett minden alkalommal sikerült elsimítanunk. A sikeres együttműködés kulcsa az lehetett, hogy szakmailag kölcsönösen respektáltuk egymást, és nem a rivalizáláson volt a hangsúly, hanem a sikeres együttműködésen. Ennek megteremtésében Vörös Gabi folyamatosan közreműködött, ezáltal a két intézmény kapcsolata példaszerű, baráti volt.

Gábor rengeteget írt, publikált. Hosszabb-rövidebb tanulmányai mérnöki és múzeumi szakfolyóiratokban, évkönyvekben, helytörténeti kiadványokban jelentek meg, és éveken át ő töltötte meg cikkekkel a Szentesi Elet helytörténeti rovatát. Önálló kötetként megjelent legjelentősebb munkái: Száz éves Szentes vasútja - 1887 (1987), Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza (1886-1943) (Katona Imrével, 1988), Széchenyi István tiszavölgyi működésének hatása Szentes vált- ságos város geometráinak működésére (1991), A szenteshódmezővásárhelyi gőzvontatású helyiérdekű vasút építése és üzeme (1893-1949) (1993), Építészeti emlékek, emlékhelyek (Ki kicsoda és városismertető, szerk.: Bodrits István, 1996), Szentes. Városismertető album — Koszta Józsefi Múzeum (1998), Fridrich Album (2001).

Szentesen Ő valósította meg (valószínűleg a megyében egyediként) a múzeumon kívüli, kihelyezett állandó kiállítások egész sorát, így: A szentesi huszárok c. (helyi laktanya), A város zenei múltja (helyi zeneiskola), Az iskolaépítő Zolnay család (helyi gimnázium), Iskolatörténeti folyosótárlat (Petőfi S. Alt. Isk.), „Krupli bácsi mozija” - Tudományos mozgószínház (helyi mozi), A Szamár Delelő csárda (Delelő Kisvendéglő). A két legjelentősebb, országos hírű vállalkozása e téren a Péter Pál Polgárház Múzeum és a Fridrich-fényirda rekonstrukciós kiállítóhelyek megvalósítása. Mindkét rangos kiállítóhely létrejötte Rózsa Gábor küzdelmeinek eredménye. A Péter-házban megrendezett „pincetárlatok” fogalommá váltak. (Csak remélni tudjuk, hogy a jelen felfordult világban nem lesznek végleg az enyészeté!)

256