A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR: Paraszt-polgárházak Hódmezővásárhelyen
polgársághoz. A kiegyezés után a fellendülő gazdaság a kereskedelmi tőke felhalmozását eredményezte. Az építkezés területén jelentkező új áramlatok a kereskedő polgárság ízlésvilágához igazodtak. A pénz határozta meg az igények alakulását. Külsőségekben is igyekeztek érzékeltetni a gazdagságot, amely emeletes palotákban, polgárházakban öltött testet. A pénztőkét felhalmozni tudó kereskedőréteg palotái mellett a tisztviselők, az értelmiségiek egyszerűbb polgárházai is magukon viselték a kibontakozó új építészeti stílusok hatását. Ennek az időszaknak legjobban az eklektika és a historizmus felelt meg. Az eklektika szó maga választást jelent, tehát a régebbi stílusok közül válogathattak az építészek a megrendelő kívánságának megfelelően. A magyar társadalomban sajátosan keveredett a feudális és a polgári szemlélet, amelynek eredményeként a historizmus kereteiben kibontakozó eklektika még a szecesszióval is megfért egymás mellett. Az építészet inkább a külsőségek hangsúlyozására, mint a belső szerkezet tökéletesítésére törekedett. A gazdagabb kereskedő és értelmiségi réteg neves építészekkel terveztette meg palotáit. Sándy Gyula például a szecessziós és népi stíluselemeket felhasználva préstégla burkolással gimnáziumot, szem- kórházat, kaszinót, valamint református templomot tervezett Vásárhelyen. Magánházak tervezését is elvállalta. Imre József kórház- igazgató emeletes házát is ő tervezte, amelyben jelenleg a Tornyai János Múzeum található. A préstéglából kialakított homlokzat jelenik meg több földszintes, szárazbejárásos paraszt-polgárház esetében is, amelyek talán a legkifejezőbb példái ennek az építkezési módnak. A házak többségét azonban nem neves építészek, hanem helyi építőmesterek tervezték, akik figyelembe vették a tulajdonosok társadalmi helyzetét és elvárásait. A fordulat az új városháza építésével kezdődött. A tér földszintes házait fokozatosan váltották fel az eklektikus, szecessziós és neobarokk stílusjegyeket hordozó emeletes épületek. Szükséges azonban megkülönböztetni a főtér jellegzetességeit a város többi részétől. A város főutcájának elején és egy-egy városrész nevezetesebb utcáinak csak a városközpont felőli részén építettek emeletes palotákat. Az utcák további részében épültek az értelmiségi, tisztviselői és paraszt-polgári lakóházak. 149
