A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR: Paraszt-polgárházak Hódmezővásárhelyen

Az 1890-es évektől kezdve a gabonakonjunktúra a birtokos pa­rasztság számára is anyagi gyarapodást eredményezett, és ez a polgá­rosodás irányába mutatott. A tőkefelhalmozás eredményeként feltűn­nek a gazdagabb paraszti réteg - küllemében a polgári életmódot utánzó - téglafalazatú lakóházai. A szobák száma nőtt. A szabadké- ményes konyha és tisztaszoba helyébe már a beépített tűzhelyes, füst­mentes konyha és a kétszobás parasztház lépett. A háztartásban a cse­répedényt kezdte felváltani a zománcozott edény. A ruházkodás is változott, a népviseletet kezdte kiszorítani a kevésbé igényes városi viselet. Különösen a főutcán és a nagyobb forgalmú, szilárd burkolattal el­látott utcákon - Andrássy, Kállay (ma Bajcsy-Zsilinszky), Zrínyi, Csa­logány (ma Bercsényi), Petőfi - épültek a századforduló évtizedeiben a polgári ízlést tükröző, eklektikus elemeket felhasználó, társadalmi rangot és tekintélyt kölcsönző lakóházak. Ezek az épületek a városias fejlődés példái is. A virilisek, a módosabb gazdák házai külsőre alig különböztek az értelmiségiek, hivatalt viselők házaitól. A vakolatdíszek, a nyílászárók, a belső berendezés egyéni ízlést, egyben a kor divatját, a paraszt-polgári réteg esztétikai igényeit is magukon viselték. A paraszt-polgár lakóház udvartelkén még kocsi­szín, hombár, istálló és egyéb állattartásra, terménytárolásra alkalmas melléképületek is megtalálhatók. A tisztviselői, értelmiségi lakóházak udvarán inkább a kert, a szőlő és gyümölcsfa, kamra, esetleg a ház alatti borospince dominált. Ezek az építmények többnyire L alakban épültek, általában vako­latdísszel ellátott, magas utcai ablakokkal, középen vagy oldalt magas szárazbejárással, az udvar felől nagy, üvegezett verandával, alatta pincelejáróval és az udvarra lenyúló melléképületekkel. Ezek a lakó­házak vagy préstéglából, vagy gipszformákkal kialakított vakolt hom­lokzattal készültek. A szárazbejárót (fedett bejárót) fa nagykapu díszí­tette, amelyeknek számtalan változatával találkozhatunk. A város külső részein és a kisebb zegzugos utcákban, főként a még érintetlen területeken azonban mind a mai napig megőrződött a pa­rasztság népi hagyományokból táplálkozó korábbi építészeti stílusa. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom