A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - Az iskoláztatás kezdetei és az első iskolaépületek Hódmezővásárhelyen - Szigeti János

Elemi iskolák száma Tan. létsz.

Év

ref.

kát.

gör.kel. zsidó

ágost.

összesen

1851

11

4

1

12748

1879

26

9

1

4

1

3582

1880

20

13

1

4

1

2854

1881

23

10

1

4

1

2776

1890-ben már jelentősen megszaporodott az elemi iskolai osztályok száma, hiszen a külterületeken is működtek már tanyai iskolák. Ekkor közel négyezren jártak az elemi iskolákba.

1893-ban 10231 tankötelest írtak össze. Elemi népiskolába 4661- en, általános ismétlő iskolába 181-tn, iparos tanonc iskolába 421-tn, alsófokú kereskedelmi iskolába 58-an, felső fiú népiskolába 33-an, polgári leányiskolába 150-en, középiskolába (fiú) 185-tn jártak. A városban 54 népoktatási tanintézet működött. 31 református, 14 katolikus, 2-2 evangélikus és zsidó, 1-1 görögkeleti és unitárius oktatási intézményben folyt a tanítás. 3 községi jellegű tanintézet fogadta a diákokat. A tanítók száma összesen 80. A 6 községi óvodát 1379 gyermek látogatta. Az állami óvónőképző-intézet az 1892/93. tanévben két osztállyal nyílt meg.6

Tanintézeteink közül a legfontosabb feladat a vásárhelyi evang. református főgimnáziumra hárult. Bár Futó Mihály megjegyezte: „A hód-mező-vásárhelyi reform, gymnasium keletkezését tehát határozott évhez nem köthetjük”;7 mégis 1723. január 15-t a legjelentősebb dátuma az iskolatörténetnek, hiszen ekkor szubskribált elsőként Füredi István,8

A régi gimnázium „több volt mint iskola; a környezet valamennyi művelődési föladatát hordozta. Egyszerre volt múzeum és könyvtár,

6 Hódmezővásárhely thj. felruházott város polgármesterének évi jelentése az 1893-ik évről. Hódmezővásárhely, 1894. 86-89.

7 FUTÓ Mihály: i.m. 34.

8 FÖLDESI Ferenc-IMRE Mihály-VARSÁNYI Péter István: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. Iskolák a múltból. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. 12.

13