A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Makó Imre: Huszárlaktanya a Serházban
udvartelkével és melléképületeivel, továbbá a lovaglótér és céllövészet céljára netalán szükséges, a serház előtti táblából kihasítandó térséggel együtt katonai laktanyául megvételre felajánlja a kormánynak. Az előterjesztés három érvet is felsorakoztatott: a városnak jóformán semmi hasznot nem hozó épület értékesítéséből befolyó összeget a vételár törlesztésére lehetne fordítani, „köztudomású, hogy hol a katonaságfekszik - ott azok a városra nézve jövedelmezőleg hatnak”, és a város nem lenne kénytelen elszállásolással terhelni a magánházakat.21 Júniusban Radakovszki ezredes vezetésével küldöttség érkezett a minisztériumból. A helyszíni szemle alapján megállapították, a serház lovas katonaság elhelyezésére kevésbé alkalmas, gyalogságnak azonban - különösen pedig vadászzászlóaljnak - igen. Árajánlatában a város kifejtette, hogy a gróf Károlyi nemzetségtől megvett ingatlanoknak és javaknak részéről megállapított 1968. évi becsűjéhez az osztrák értékű 430 ezer forint vételár teljes kiegészítéséig még további 106 238 forintot kellett fizetnie, minél fogva az eredetileg 50 ezer forintra becsült sörház, a 9600 forintra becsült sörház előtti 12 hold tér és a 6000 forintra becsült Práterkert ára az előbbiek egynegyedével még megtoldandó volna. Tekintettel arra, hogy a serház megvételekor már a kaszárnya létesítése lebegett a szeme előtt, a három ingatlant az eredeti, összesen 70 ezer forint árban hajlandó átengedni, és az értékesebb helynek számító serház előtti tér és Práterkert helyett hajlandó arra alkalmas helyen — például a Cigányérben vagy a Vásártéren - elegendő tágas térséget kijelölni gyakorlótérnek és lövöldének.22 A Honvédelmi Minisztérium végül elállt esetleges vételi szándékától. A dohánykincstár szűk pénzviszonyaira hivatkozva nem vállalkozott erre a Pénzügyminisztérium sem, melynek utóbb ajánlották fel megvételre - valószínűleg dohánytermesztéshez - a serházi épület veteményesföldként hasznosított 12 holdas udvartelkét. A közgyűlés a regáleügyek hasznosításával megbízott bizottságtól javaslatot kért az ingatlanok értékesítésére, különös tekintettel arra, miként lehet ezeket „gyári célokból” magánszemélyeknek vagy társaságoknak eladni.23 21 Uo. 166/1874. 22 Uo. 368/1874. 23 Uo. 38/1875. 23
