A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

ÉVFORDULÓ - Dömötör János: Száz éve született Vén Emil festőművész

vés Kolonics József, Diósszilágyi Sámuel, dr. Fried Ármin és Kesztner Zoltán képezték. Körükben találkozott Vén Emil Juhász Gyulával, József Attilával és Móra Ferenccel is. Makón első kiállítását 1927-ben rendezte. (Sajátos egybeesés, hogy kiállító művészi pályája is Makón zárult 1982-es gyűjteményes kiállításával.) 1928-as itáliai tanulmányútja után érkezett Vásárhelyre, és már 1930-ban itt is rendezett kiállítást. Ennek az évnek sajátossága még, hogy baloldalisága miatt három évre kitiltották Budapestről. 1930-as vásárhelyi kiállítása után spanyol és francia tanulmányút következett. 1931-ben dr. Soós István polgármester levélben kérte, hogy költözzön Vásárhelyre. Erre azonban csak 1933-ba került sor. Már ebben az évben és utána 1934- ben, sőt záró rendezvényként 1935-ben is rendezett kiállítást Vásárhelyen. Az utóbbit az idős mester, Tornyai János festőművész ajánlotta a művészetszerető közönség figyelmébe. Itteni bemutatkozásainak elég széles ívű publicitást biztosított a helyi sajtó. Méltatást írtak munkásságáról Gyalyasi Miklós, Pákozdy Ferenc, Péczely Attila, és ez különösen figyelemre méltó, Kohón György is. Kohán György ugyanis osztotta Egry József véleményét, mely szerint „A festő csak akkkor beszéljen, ha a képe nem mond semmit, de jobb, ha akkor is hallgat”. (Kohán Györgynek ezen a kiállítási recenzión kívül még egyetlen publikációjáról tudunk, amelyet Lajos Ferenc festő- és grafikusművész kiállításáról írt.) Éppen a publikáció rendkívüli ritkaságára tekintettel és természetesen Vén Emilre is figyelemmel - mellékletben közöljük a Kohán recenzió szövegét. A kiállítás-ismertető egyébként igen magas színvonalú, szinte ars poeticának is tekinthető, épp ezért viszonylag kevés konkrétsággal kötődik a kiállított művekhez.

Az szinte magától értetődő, hogy Vásárhelyen eljutott a város akkori szellemi központjába, a „Műveröm”-be. Itt a szíves vendéglátó házigazda, Galyasi Miklós költőn, későbbi múzeumigazgatón kívül a baráti kör többi tagjával, Pákozdy Ferenc költővel, Kohán Györggyel és Faragó Sándor újságíróval is találkozott. Velük közvetlen baráti kapcsolatban is került, és így lett egyik alapítója a Tornyai Társaságnak, amely másfél évtizedes működése alatt igen fontos szerepet töltött be a város kulturális életében. Ezen kívül ő rendezte Tornyai János 1934-es jubileumi kiállítását is a vásroháza dísztermében.

145