A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene
kötötték hallgatóinak figyelmét. Működésének első húsz évében magyar és német nyelven egyforma tökéletességgel mondta el hitszónoklatait. 68 éves koráig heti 24 órában egyedül végezte az összes tanintézetben a hitoktatást. A szorosan vett lelkészi teendőin kívül nagyon jelentős irodalmi munkássága is. Első munkatársai közé tartozott az 1884. évben megindult Magyar Zsidó Szemlének. Értekezései előbb héber nyelven jelentek meg. Önálló tudományos munkája: A nő a talmudban. A város kulturális életében tevékenyen vett részt. A város felsőbb népiskolákból kifejlesztett állami polgári iskolák létesítésében oroszlánrészt vállalt. Papi feladatául tekintette a felekezeti béke megőrzését. Saját évfordulóinak megünneplését a leghatározottabban elhárította. Híven teljesítette papi tisztét. A Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség Közgyűlésének 1933. augusztus 20-ai határozata szerint főtisztelendő dr. Weisz Pál (Weisz Meir) rabbi pályázatát fogadták el, s megválasztották a hitközség főrabbijává, s a nagygyűlés jóváhagyása folytán jogerőre emelkedett. Dr. Weisz Pál (Budapest, 1908. december 18. - Jeruzsálem, 1998) 1933-tól 1937-ig töltötte be a rabbiszéket. Gyakran bejárta a községkerület hitközségeit, hogy egy-egy estet szenteljen a zsidó kultúrának. A battonyai előadásáról számolt be a Múlt és Jövő 1935. májusi száma. Négy esztendős vásárhelyi tevékenysége után a debreceni hitközség választotta meg főrabbijává. A II. világháború után aliázott, és Izraelben a szentírástudomány híres professzoraként vált ismertté. 1938-tól 1944-ig Silberstein Adolf (Áron) (sz. Kunszentmárton, 1905. november 20.) a főrabbi. Hódmezővásárhelyi zsidók címmel 1943-ban a Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség kiadásában jelentette meg forrásértékű könyvét. A Holocaust után 1945-ben Svájcba emigrált. 1949-től a biennei zsidó hitközség rabbija. 1940-ben a vásárhelyi hitközségnek sikerült megnyernie dr. Deutsch Bélát (1894— 1961), aki haláláig töltötte be az elnöki tisztséget. A vásárhelyi zsidók közül az első világháborúban 30-an áldozták életüket a különböző csatatereken. A háborút követő két forradalomtól szinte teljesen távol tartotta magát a vásárhelyi zsidóság. 1920-ban a zsidó népesség városunkban 1226 főből állott. A két világháború között a hitközség elnökeinek névsora: 1911-1925 Ániszféld Sándor, 1926-1929 Dr. Szemző Miksa, 1929-1938 Steiner 29
