A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene

Ferenc, 1938-1940 Dr. Ambrus Endre. Az izraelita szegény segélyező egylet 1885-ben alakult meg. 1890-ben pedig két jótékonysági egy­lettel bővült a hitközség: Chevra Kadisával és nőegylettel. A zsidó hitközség tehát országszerte ismert vallási és kulturális csoportokat működtetett: Chevra Kádisát, kultúregyletet, nőegyletet, templomi kórust, Iskolaszéket. A hódmezővásárhelyi hitközség kultúrcsoportjá- nak első estje nagy sikert aratott. Novák István elnök bevezetője után dr. Patai József (1882-1953) költő egyórás szabad előadásban ismer­tette a kortárs héber költészetet, s annak centrumát, a Szentföldet. Ennek az estnek keretében mutatkozott be a vásárhelyi közönségnek Gál Klári szegedi zongoraművésznő. Dohnányi, Chopin és Liszt mű­veiből játszott nagy sikerrel. Havas Hajnal tanítónő az új héber költők és Patai József verseit tolmácsolta átérzéssel, lélekhez szólóan. 1932. december 14-én a hitközség kultúrcsoportjának estélyén József Attila tartott előadást A legújabb magyar költészetről. Az előadás színhelye az ún. Lloyd, a Központi Kávéház és Szálloda volt. Korábban és a későbbiekben is helyi és fővárosi művészek, rabbik és írók léptek föl a zsidó hitközség kultúrcsoportjának estélyein. A Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközségnek 1942-ben 282 adófizető tagja volt. 1944-ben 1501 zsidó vallású magyar állampolgárt írtak össze a hatóságok. Még ez év június 16-án megkezdődött a deportálás. Mielőtt a szegedi tég­lagyárba szállították volna a zsinagógába összeterelt zsidókat, ahol egyébként több éjszakát is eltöltöttek, megfosztották őket minden értéktárgyaiktól. A Vészkorszak be nem hegedő, súlyos testi és lelki sebeket okozott. Csak nagyon kevesen térhettek vissza a Soából. Az egykor gazdag és virágzó hitközség kifosztva érte meg a II. világhábo­rú befejezését. 1948-ban a zsidó iskola épületét államosították. Az elenyésző szá­mú zsidó gyülekezet nem tudta fenntartani a zsinagóga épülettömbjét. A MIOK 1986-ban a városnak 4 millió forintért eladta a zsidó temp­lomot. Egy 1945-ös névjegyzéken Hódmezővásárhely területén 359 zsidó szerepelt, akik 24. életévüket betöltötték. 1950-1957 között Tímár Károly rabbihelyettesi és kántori minőségben működött. Schweitzer József főrabbi így méltatta tevékenységét: "Istenben boldogult bará­tom, akihez a hódmezővásárhelyi gyülekezet is tartozott, Schindler 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom