A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: A cumai Sibylla
Szigeti János A CUMAI SIBYLLA Vergilius és Michelangelo látásmódja Publius Vergilius Maró (Kr. e. 70-19) Augustus korában élt. Ho- ratiusnak hü barátja és szellemi társa volt. Római szállásán kívül Nápoly környékén szerzett birtokot. Többek között a római erényeket hirdette költészetében. A rómaiságot ősi erények és istenek közbeszövésével hangsúlyozta. Az Aeneis avatta Vergiliust a római Homérosszá. Az olasz nemzet igazi eposza lett. Aeneast az isteni Julius Caesar és Augustus ősének, ezzel együtt Venus istennő leszármazottjának tartották A Trójából Itáliába menekülő és ott új hazát szerző isteni sarj magasztalásával így, közvetve Augustust is dicsőítette a költő. Az eposz 12 énekre oszlik. Cuma (az ókorban Cumae), az Averno-tó (Avernus), a Miseno (Mizenus) fok, Pozzuoli (Puteoli) legendák övezte vidék. Odüsszeusz hajója is kikötött e tájon. A gyönyörű és veszedelmes boszorkány, Kirké birodalmának földjére léptek, aki Odüsszeusz társait disznókká varázsolta, lelkűkben azonban emberek maradtak. Számukra érdekes lehet Vergilius hőskölteményének VI. éneke, hiszen az archaikus és antik világ Michelangelót is megihlette, mint azt később látni fogjuk. A Trójából menekülő, új hazát kereső Aeneas hajója kikötött Cumában. Mihelyt Itália földjére léptek, Aeneas nyomban felkereste a cumai Sibyllát. Ahogy átlépte a barlang nyílását, a szent szüzet jövendölésre kérte. Az igen kurta jóslat azt sejtette, hogy el fognak jutni a Tiberishez, ám amire kíváncsi, az „olasz nemzet” jövőjére vonatkozóan, mindent megtudhat az Alvilágban. Vergilius müve szerint az Avernus-tó partján „kezdődik az útja a poklok birodalmának”, és itt található a pokol tornáca is. Aeneas bebocsátást kért az Alvilágba. Az isteni hős, aki Venustól, a városépítő hős istenasszonytól és Jupitertől származtatta magát, a cumai Sibyllával együtt alászálltak az Alvilágba. A Sibílla kalauzolta a testetlen árnyak és a majdani római hősök elé. 95
