A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: Mózes-kút Rómában

A zsidó lakta városrész falait IX. Pius pápa (1846-1878) bontatta le 1871-ben. A Via Portico d’Ottavia és a Lungotevere dei Cenci között épült fel 1904-ben a sátorkupolás, asszír-babilon motívumos zsinagóga Osvaldo Armanni és Costa építészek tervei szerint.

A San Pietro in Vincoli-bazilika Rómában nap mint nap zarándokok és turisták sokaságát fogadja. Itt találjuk Michelangelo carrarai márványból kifaragott monumentális Mózes-szobrát, amely II. Gyula pápa (1503-1513) síremlékének egyik szoboralakja.12 13 Azt a pillanatot ábrázolja, amikor a Törvényhozó Mózes megtudja, hogy népe bálványimádatra adta magát, Mózes tekintete haragos és megvető. Az emberi és isteni érzések összességének a szintézise ez, Michelangelo képes volt kifejezni az ember legrejtettebb lelkivilágát. Mózes szilárd testtartásban ül, fejét keményen oldalra veti, sötét tekintete a távolt kémleli. A jobbkar erőteljesen szorítja a törzshöz a törvénytáblákat, miközben a kéz szinte játékos öntudatlansággal nyúl belé a szakáll fürtjeibe. A hatalmas testet fenyegetőn oldalra vetett fej koronázza, melyen a dús szakáll s a homlok fölött sarjadó kis szarvak a természeti őserő kifejezései. Michelangelo ebben a szobrában Mózes életének nem csupán egyetlen mozzanatát, hanem a próféta egész lényét faragta márványba: világtörténelmi jelképet alkotott.

A Piazza di S. Bemardón nemcsak Carlo Modemo gyönyörű barokk templomát, a Santa Susannát és a Santa Maria della Vittoria12 HECKLER Antal -BÓNISNÉ WALLON Emma: Művészettörténet. A leánylíceumok és leánykollégiumok VI. osztálya számár. 2. rész. A középkor, 98-99.; Eugenio PUCCI: Az egész Róma és a Vatikán. 114.; Lyka Károly: Michelangelo. (A művészet kiskönyvtára, 107.) Bp., 1976. 10-11.; Luciano BERTI: All the Works of Michelangelo. Firenze.; PATAY Edith: Mózes a művészetben = Múlt és Jövő, 1914. jún. 312.; SÁRY Gyula: A pápai síremlék és a rabszolgák = Művészet, 1972. máj. 3-7. A fő alak, Mózes eredetileg is síremlékhez készült, ülő figura, kettő és fél méter magas. Ha Dávid, a híres gigant a legnépszerűbb, úgy Mózes- Gyula pápa a legnagyszerűbb szobor, amit valaha szobrász márványból kifaragott. A modell és a megrendelő, II. Gyula pápa a legnagyobb reneszánsz egyházfő, aki inkább hadvezér és politikus, mint jó pásztor volt, Michelangelo pedig a legnagyobb reneszánsz művész.

13 A művészet története. Az érett reneszánsz. Bp., 1986. 49-58., 146-147.

92