A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: Mózes-kút Rómában

templomot csodálhatjuk meg, hanem V. Sixtus pápa rendeletére készült Mózes kutat.

A profán szobrászat kedvelt műfaja a cinquecentoban a köztéri kútszobrászat, de ez még inkább jellemzője a barokk kornak. V. Sixtus pápa építésze volt Domenico Fontana (1543-1607), akit manierista művészként is emlegetnek. A Comóbó 1 származó Fontana már korán Rómában dolgozott a Palazzo del Quirinalén és a Santa Maria Maggiorén. Mint a pápa városrendezője, formálta Róma arculatát. Ekkor helyezték el véglegesen a Dioszkuroszokat (Lószelídítőket) ábrázoló híres ókori márvány szoborcsoportot a Piazza del Quirinalén. Nagy munkálatokat végeztek, hogy az Örök város bőségesen kaphasson vizet a húsz kilométeres „Aqua Felice"-nek nevezett vízvezetékrendszerből, és rövid idő alatt a nagyméretű városi kutak száma is megsokszorozódott.

Rómában több művészi Mózes-kutat láthatunk, köztük talán az egyik legszebb a Pinción, a kedvelt városi parkban, melynek ritka hatását a környezet szépsége is előmozdítja. A kút tiszta vizének tükrében ringatózik a márványsajka a csecsemő Mózessel, anyja szoboralakja aggódva hajlik föléje.

Domenico Fontana Mózes-kútja a Piazza di S. Bernardón pazar díszletként tárul a sétálók elé. A Mózes-kút hármas szárnyú oltárra emlékeztet, akárcsak a San Pietro in Vincoli-bazilikában a II. Gyula pápa síremléke, melynek fő alakja a híres Michelangelo-szobor, az ülő Mózes. Fontána Mózesén a homlok fölött sarjadó kis szarvak szintén a tennészeti őserőt kívánta kifejezni. Talán ebből a külső hasonlatosságból virágzott ki az a legenda, hogy a kút alkotója, Domenico Fontana fogadást kötött, hogy müvével felülmúlja Michelangelo Mózesét, és minthogy ez nem sikerült neki, öngyilkos lett. Bárhogy is történt, lenyűgöző alkotása kifejezi azokat az eszméket, amelyeket a zsidó vallás és hagyomány őriz a mai napig.

A nagy népfelszabadító, törvényalkotó Mózes egyaránt megihlette az írókat, költőket, szobrászokat, zeneszerzőket. Se szeri, se száma ezeknek az opusoknak.

93