A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Pintér István: Adalékok a Görgey-kérdés történetéhez

kor, amikor hadtestével Vác után Lipótvár felé fordult. A haditanács döntésének értelmében ugyanis a főváros előtt nem kellett döntő csatába bonyolódni, hanem meg kellett menteni a hadsereget a további ellenállás számára. Ezért határozták el, hogy a Perczel- hadtest a Tisza vonalát védje és fedezze a kormányt, a Görgey-hadtest pedig vonuljon északra, majd nyugatra. Mentse fel Lipótvárat, ha lehet, s ezáltal az ellenséget erejének megosztására bírja, s terelje el a figyelmét a Tiszántúlról, ahol a kormány berendezkedése és az új csapatok szervezése folyt.

Görgey, ha nem akarta kitenni seregét a biztos megsemmisülésnek, akkor kénytelen volt a bányavárosokba visszavonulni. Itt hadseregét téli ruhával látta el, megpihentette, újoncokkal kiegészítette és a kormány által hátrahagyott értékes felszerelési tárgyakat pedig összegyűjtötte. A bányavárosokba való visszavonulásra akkor került sor, amikor a fő célt, tehát az ellenség erejének megosztását és a Tiszától való elvonását már elérte. Erre mutat az is, hogy a Perczel-hadtestet csak egy ellenséges lovasdandár követte. így nem állja meg a helyét Spira György állítása, hogy Perczellel szemben az ellenség kétszeres erőfölényben volt. A tények nem igazolják Várady Géza állítását sem, aki szerint Vác után Görgeyt már csak 5000 ember üldözte. A rózsahegyi osztrák ajánlattal kapcsolatban, melyet Görgey január 28-án kapott meg Windischgrátztől, sikerült bizonyítani, hogy a magyar tábornok egyértelműen elutasította az ajánlatot. A követnek ugyan a váci proklamáció példányát adta át, de az a törvényekhez való ragaszkodást és a harc folytatása melletti döntést fejezte ki. A téli hadjárat legszebb mozzanatára 1849. február 5-én került sor, amikor Guyon zászlóaljai véres és elkeseredett harcban áttörtek a Bamyiszkónál és ezzel megteremtették a lehetőséget a Klapkával való egyesülésre.

Ki volt a felelős Schlick hadtestének a megmeneküléséért? Schlick hadteste 1849. február 5. és február 23. között öt alkalommal menekült meg a magyar csapatok elöl. A források egyértelműen bizonyítják, hogy négy alkalommal Demmbinski érthetetlen és helytelen parancsainak a következtében került erre sor. Egy alkalommal Görgey is hibázott, amikor február 6-a és 9-e között Eperjesen tétlenül várakozott, és nem indított támadást Kassa ellen. Nem állja meg a helyét az ismert katonai szakíró Borús állítása, aki Schlick harmadik megmene18