A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: A népművelés és a néptanító Vásárhelyen 1944 előtt 40 Szenti Tibor: Tömeggyilkosság Hódmezővásárhelyen 1919-ben

SZENTI TIBOR

TQMEGGYILKOSSÁG HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1919-BEN

Az első világháborúban hazánkban a legnagyobb vérveszteséget a Dél-Alföld lakossága szenvedte. E negatív statisztikából különösen két település emelkedett ki: az egykori vásárhelyi Pusztára települt Orosháza, és Hódmezővásárhely. A 19. század utolsó évtizedétől kezdve mindkét településen agrárszocialista megmozdulások voltak, és ellenzéki képviselőket küldtek az. országgyűlésbe. Ezt a „rebellis magatartást” a hatalom a kíméletlen behívásokkal is igyekezett megtorolni, hadd pusztuljanak az eszme hordozói! A történelmi Magyarország területéről 18,5 %-ot hívtak be katonának. Ugyanekkor a katonaállományba került vásárhelyi férfiak a helyi lakosság 23,3 %-át tették ki. A háborút követően a halottak és az eltűntek számát Vásárhelyen mintegy 3 ezerre teszik. Amíg Magyarországon a háború során a férfi lakosság átlag 3 %-a pusztult el, Vásárhelyen 9,4 %. Az elesettek 73- 78 %-a földműves, napszámos, agrárproletár volt. Orosházáról az ösz- sz.es férfi 10,7 %-a veszett oda. Ezek az adatok az újkori Magyarország addig ismert legmagasabb véráldozatát jelentik!1

A Dél-Alföldet ebben a kivérzett, testileg, lelkileg szenvedő állapotban érte a királyi román hadsereg hadüzenet nélküli „segítsége”. 1919. április 29-ről 30-ára virradó napon Maicanescu alezredes parancsnoksága alatt egyes csapategységek megszállták Hódmezővásárhelyt. Kiss Ferenc szemtanú" így beszélt erről: ,,A fogatosok mondták, hogy gyünnek a románok Orosháza felül. Sóshalmon, Imre Ernő kovácsmestör előtt állt mög égy elrekvirált kocsi, amelyikön sok román ült. Az egyik ösmerős volt. Komán Gergő volt. Együtt szolgáltam vele Galíciában, a 24-es gyalogezredben. Most román katonaruhában volt.- Mi járatban vagytok? - kérdőm a komáiul.- Földet fogalalni gyüttünk. 1 2

1 SZENTI Tibor: Vér és Pezsgő. Budapest, 1988. 30-36.

2 KISS Ferenc adatközlő 1898. december 8-án született a vásárhelyi Pusztán, a Fehér-tó parton. Sóshalmon volt 4 kisholdas, elsősorban gyümölcs és kerthasznosítású, tanyás törpebirtoka. Interjút adott 1989. május 6-án.

61