A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: A népművelés és a néptanító Vásárhelyen 1944 előtt 40 Szenti Tibor: Tömeggyilkosság Hódmezővásárhelyen 1919-ben

- Nektök nincs elég Erdélyben?- Van, de az csupa hegyes. Nekünk mögjó termőföld köll.- Osztón, soroztak, vagy önként jelentköztél?- Önként, mert 5 holdat adnak érte az elfoglalt földbül.

Többet osztón nem is beszélt, mert a többiek is léugráltak a kocsirul, és kezdték kijelölni a határt. Egyfelől a Vásárhelyről Orosházára tartó országút közepe volt a határ, a 78-as őrházig. Körösztbe mög a sósba Imi iskola sarkátul a Pacsirta csárdáig húzódott. 200 méterönként fehér oszlopokat vertek lé. Ettül a vonaliul kifelé, a Puszta felé mán a nagy Románia volt".

Ez a határkijelölés ideiglenes volt. A Vörös Hadsereg mozgását követve, ezen a szakaszon a román csapatok a Tisza vonaláig húzódtak hazánk területén, és megkezdték a fosztogatást, rekvirálást, erőszakoskodást, botozást, megkínzást, gyilkolást. Különben sokat szenvedett tőlük a szétszórt tanyavilág, amely védtelen volt és kiszolgáltatott. Jellemző a fegyveres román katonák bátorságára, hogy erőszakos cselekményeiket éjjel, rajtaütésszerűen követték el, nappal pedig a megsarcolt és megfélemlített tanyaiakkal román nyelven azt kiabál- tatták, hogy éljen a nagy Románia! 1

Kiss Ferenc így folytatta idevágó élményeinek elbeszélését: „A parasztfiatalok »tambura bálokba« jártak esténkint. így védeköztek, mert ahun 8-10 embör összegyűltt, oda mán nem mertek bemönni a románok. Nappal végigjárták a tanyákat, és ahun szép nagy fák voltak, mögparancsolták, hogy vágják ki. Ezzel keresködtek. Eladták a saját zsebükre. A katonai őrjáratok fegyver utáni kutatás címin a ruhásszekrényüket dúrták föl, és főleg a nagylányoknak összegyűjtött, vadonat új stafírungot vitték el. Úgy kifosztották a lakosságot, hogy péz helyütt csak tojással löhetött fizetni. A dohánynak olyan nagy lőtt az ára, hogy égy tötet dohányért égy tojást is adtunk. ”

Kiss Ferenc elbeszéléséből két alapvető jelenség is kiemelésre kívánkozik. Az első az, hogy a politikai színezet mögött egyértelműen a földszerzés, a nacionalista, soviniszta terjeszkedés, a pánromán birodalmi törekvés is leplezetlenül kifejezésre jutott. A másik jelenség pedig az, hogy ez a királyi román hadsereg vegyes lakosságú magyar vidékeken lakó román nemzetiségeket is igyekezett felszívni, mundér’ SZENTI Tibor: Parasztvallomások. Budapest, 1985. 69-75. 62